A hét képe: Barnul a zöld párt

Svédországi körkép: Megkéselt radikális, ötletes kampányfilm

SD-snek hitték - megszúrták
Megszúrtak egy férfit Stockholm Södermalm-ján azért, mert a Svéd Demokraták szimpatizánsának hitték, mondja a rendőrség.

A jobboldali-populista, bevándorlásellenes párt a választás legnagyobb győztese. Ellene a városközpontban felvonulást tartottak. A Södermalm-on lezajlott szurkálást a rendőrség összekapcsolta az előtte lezajlott, a Svéd Demokraták elleni tiltakozással.

A megszúrt ember viszonylag könnyű sérüléseket szenvedett. Maga hívta ki a mentőket. Ő mondta el a rendőröknek azt, hogy a támadók SD-snek hitték.

- Minden bizonnyal valami bűnöző, aki a helyszínen volt, és SD-snek hitték, majd megtámadták, mondta a rendőrségi szóvivő, Håkan Westin, a Sveriges Nyheter-hírügynökségnek.

        Kuruc.info

Burka kontra járókeret

Åkesson szerint kilencven százalékkal kellene csökkenteni a bevándorlók arányát. A pártelnök a muzulmán népesség növekedését a II. világháború óta a legsúlyosabb külső fenyegetésnek nevezte. Az integráció helyett az asszimilációra helyeznék a hangsúlyt, és szigorítanának az állampolgárság elnyerésének követelményein.

A bűnözőkre kiszabott büntetéseket általában is szigorítanák, a súlyos bűncselekményeket elkövető külföldieket azonnal kitoloncolnák. A  Svéd Demokraták az idősek ügyét állítják szembe a bevándorlással, ahogy az nagy felzúdulást keltett kampányfilmjükben is tükröződött. A félperces spotban burkás nők egy csoportja előz meg babakocsival egy járókeretes nyugdíjast a jóléti ellátásokat osztó államkassza felé menet. „A politika a prioritásokról szól. Most választhatsz. A bevándorlás vészfékét húzd meg, és ne a nyugdíjakét!”

A hirdetést csak egyetlen kereskedelmi tévében adták le, Svédországban ugyanis nincs egyértelmű szabályozás arról, hogy mindegyik pártnak nyilvánosságot kellene biztosítani. A média lényegében bojkottálta a kampányban a Svéd Demokratákat, és a többi párt vezetői sem voltak hajlandók nyilvánosan vitázni Jimmie Åkessonnal.

Elszigetelésük azonban több társadalmi rétegnél visszaütött, támogatóik eltökéltebbek lettek, a párt pedig önmagát áldozatként beállítva cenzúrát és középkori inkvizíciót emlegetett. A választás előtti éjszaka még a honlapjuk meghackelését is felhasználták a kampányban.

Index

Szigorítanának a franciák a bevándorlási törvényen

A francia nemzetgyűlés kedden megkezdte a bevándorlási törvény szigorításáról szóló tervezet vitáját, amelynek alapján a tíz éven belül honosított bevándorlóktól hatósági személy elleni bűntett esetén megvonható lesz az állampolgárság.

Az ellenzék és a kormánypárti képviselők egy része által egyaránt vitatott javaslat - amelyhez eddig ötszáz módosító indítvány érkezett - egyebek mellett egyszerűsíti a külföldiek hazatoloncolásának eljárását, beleértve az uniós állampolgárokét is. Ez utóbbi intézkedés a kelet-európai cigánybűnözők hazaküldésének megkönnyítését célozza, amelyet a nemzetközi bírálatok ellenére tovább folytat a francia kormány.

Az elmúlt hét évben ez az ötödik bevándorlási törvénytervezet, amelynek elsődleges célja három európai direktíva beiktatása a francia jogrendbe. A szigorító passzusok később kerültek a szövegbe.

Az állampolgárság megvonásának lehetőségét kiszélesítő javaslatot Nicolas Sarkozy júliusban Grenoble-ban elhangzott beszéde ihlette, amely szerint a francia rendőrtisztek életét veszélyeztető bevándorlóktól meg kell vonni a francia állampolgárságot. Az államfő azután nyilatkozott így, hogy a kelet-franciaországi városban zavargások törtek ki: a randalírozók három napon keresztül tűzharcot folytattak a rendőrökkel, akik egy nappal korábban agyonlőttek egy rablót.

Az állampolgárság megvonása jelenleg csak terrorizmusért elítélt honosítottak esetében lehetséges.

A szocialisták nevében Élisabeth Guigou volt igazságügyi miniszter a France 2 közszolgálati televízióban jelezte: ő "nem érti", hogy minek a nevében különböztethet meg az igazságszolgáltatás egy született franciát egy honosítottól, amikor a büntetőjog minden egyes bűncselekményről rendelkezik.

Az illegális bevándorlók kitoloncolásának eljárását Eric Besson illetékes miniszter szerint azért szükséges egyszerűsíteni, mert a jelenlegi intézkedésekkel 75 százalékban kudarccal végződik a hatóság munkája, azaz nem sikerül az érintetteket eltávolítani Franciaországból.

A tervezet szerint ezentúl a kiutasításra váró személyt a jelenlegi 32 helyett 45 napig lehet majd fogva tartani, s a kiutasítási határozat tartalmazni fogja a visszatérés megtiltását is.

A szövegben több intézkedés is burkoltan a kelet-európai cigányokra vonatkozik, akik "visszaélnek a rövid idejű (maximum három hónapos) tartózkodás jogával a folyamatos oda-visszautazásokkal". Az ilyen személyeket ezentúl a hatóságok kötelezhetik az ország elhagyására.

Több "emberi jogi" szervezet tüntetéseket szervez a nemzetgyűlés épülete elé a vita idején. A Human Rights Watch szerint megdöbbentő, hogy miközben uniós eljárás fenyegeti Párizst a nyári kitoloncolások miatt, a francia kormány újabb cigányokat célzó intézkedéseket készít elő. Az Amnesty International France pedig "jogállamhoz méltatlannak" tartja a törvényjavaslatot.

MTI

Radikális előretörés: 11%-ot szerzett az FPÖ

Olcsó, de hatékony fogásnak bizonyult az iszlámellenességre építenie stájerországi kampányát a szélsőséges FPÖ-nek. Az osztrák Szabadságpárt majdnem megduplázta szavazatai számát a második legnagyobb ausztriai tartományban vasárnap megrendezett törvényhozási választáson.

A pártszínek után kékeknek nevezett, leginkább mégis az újbarnák felé hajló „szabadelvűek” nemcsak a Svájcból importált, a mecsetek és minaretek építését stoptáblákkal megakadályozó internetes játéknak (Moschee ba ba) köszönhetik sikerüket. Számos úgynevezett tiltakozó, korábban például a kommunistákat támogató szavazó most egyértelműen jobbra húzott és az emberek félelmeit ügyesen meglovagoló FPÖ mellé állt. A gazdasági válság által leginkább sújtott, eddig szociáldemokrata fellegvárnak számított régiókban is szépszámú voksot kaptak. Gerhard Kurzmann, az FPÖ tartományi listavezetője Stájerországban betiltaná a koldulást, ugyanakkor „rendes embereknek” nevezte az egykori Waffen-SS tagjait.

Elemzők szerint Kurzmannék hasznot húztak abból is, hogy az 1,2 millió lakosú Stájerországban a választási részvétel most igen alacsony, mindössze 64 százalékos volt. Egyes körzetekben kétszer annyi volt a távol maradók száma azokénál, akik az iszlám megállítására hívó FPÖ-re adták szavazatukat. A mértékadó osztrák lapok azért azt is hozzáteszik: az FPÖ 11 százaléka egyfajta „normalitást” jelent és messze van az idegenellenes politikai erő által egykor elért 17 százaléktól.


NOL

A hét képe: Választási plakát Ausztriában (!)

Helyes! - Magyarország utasítja el leginkább a bevándorlást a térségben

Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária rövidtávon csak bevándorlással képesek pótolni népességveszteségüket - állapítja meg a Political Capital legfrissebb felmérése

Az elöregedő népesség és az ennek nyomán fellépő munkaerőpiaci kényszerek miatt a bevándorlásnak egyre nagyobb szerepe van Kelet-Közép-Európa országaiban is. A kérdés súlya növekszik mind gazdasági, mind politikai szempontból - állapítja meg a Political Capital legfrissebb felmérése. Rövidtávon tömeges bevándorlásra nem kell számítani, de a régió országainak többsége – a II. világháború utáni időszak Nyugat-, majd Dél-Európájához hasonlóan – egyre inkább migrációs célponttá válik.

Az elöregedő népességű országokban, mint Magyarország is, a munkaerőhiányt és az eltartási teher növekedését rövidtávon csak a bevándorlás képes enyhíteni, ami azonban hosszú távon kockázatot is jelenthet. A bevándorlás ugyanis – a társadalom felkészületlensége esetén – éppúgy etnikai és kulturális konfliktusokat eredményezhet, mint azokban nyugat- és dél-európai országokban, amelyek a 20. század második felében váltak kibocsátókból migrációs célországgá.

Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária áll a legnagyobb kihívás előtt, mivel rövidtávon csak bevándorlással képesek pótolni népességveszteségüket.

A migránsokkal kapcsolatos társadalmi attitűdök részletes mutatóit  tekintve megállapítható, hogy különbség van a befogadó országgal azonos nemzetiségűek, illetve a tőlük eltérő nemzetiségűek bevándorlásának megítélésében. Az elutasítás mind a nyolc vizsgált régiós országban a nem többségi etnikummal szemben volt magasabb. Az eltérés mértéke Magyarország esetében kiugróan magas: a négyfokú skálán a nem magyar nemzetiségű bevándorlás elutasítottságának átlaga majdnem 1-gyel nagyobb, mint a magyar migránsoké. Ez azt jelenti, hogy a magyar válaszadók a magyar bevándorlók közül „jónéhánynak”, míg a nem magyarok közül csak „keveseknek” engednék meg a letelepedést.

Az eltérő etnikumú bevándorlókat Magyarországon látják a legkevésbé szívesen, a felnőtt (15+) lakosság harmada egyáltalán nem engedné őket letelepedni, de erősen elutasító a cseh társadalom is. A legnyitottabbak a horvát, a lengyel és a bolgár válaszadók voltak.

Mitől félünk?

A bevándorlók befogadásának ellenzésében fontos szerepet játszanak egyfelől gazdasági aggodalmak, elsősorban a munkahelyek féltése, másfelől a kulturális hatásoktól való félelmek, a más kultúrájú, vallású csoportok megjelenésétől való idegenkedés. Ezeket tekintve a kelet-közép-európai országokra összességében sokkal inkább az a jellemző, hogy a gazdasági félelmek motiválják a bevándorlókkal szembeni előítéleteket. Hangsúlyozottan félelmekről van szó, hiszen a bevándorlók alacsony száma miatt ezekben az országokban aligha lehet szó a migránsokkal kapcsolatos tényleges tapasztalatokról.

Magyarországon hagyományosan erős a munkanélküliségtől való félelem, ezért nem meglepő, hogy a magyarok a migránsok gazdaságra gyakorolt hatását is sokkal károsabbnak ítélik meg, mint azok befolyását az ország kulturális életére. A térség államai közül Magyarországon a legerősebbek a migrációval kapcsolatos gazdasági félelmek.

Hirado.hu

Bevándorlók tüntettek a svéd radikálisok ellen

Több ezer bevándorló és agymosott liberális vett részt Svédországban hétfőn interneten meghirdetett, "rögtönzött" tüntetéseken, tiltakozásul amiatt, hogy radikális jobboldali Svéd Demokraták pártja a vasárnapi választáson bejutott a parlamentbe.

A jogos idegengyűlölete, főleg muzulmánellenessége miatt híres Svéd Demokraták ellen Stockholmban mintegy ötezren, Göteborgban ezren, Malmőben pedig ötszázan tüntettek - adta hírül a TT hírügynökség. Más médiumok szerint este hétkor Stockholmban jóval többen, közel tízezren demonstráltak.

Az Expressen svéd bulvárlap honlapja úgy tudja, hogy a tüntetést egy 17 éves lány kezdeményezte, aki maga is bevándorlók gyermeke. A mozgósításhoz a Facebook közösségi portált használta fel. A tüntetéseken, amelyeket nem jelentettek be a rendőrségen, rasszizmusellenes transzparensekkel vonultak fel a svéd társadalmon élősködők.

Kuruc.info

Megszavazták a burka betiltását Franciaországban

Franciaországban a szenátus is megszavazta kedden azt a törvényt, amely megtiltja az arcot teljesen elfedő kendő viselését nyilvános helyen.

A tilalom jövő tavasszal lép hatályba, ha az alkotmánybíróság nem talál benne hibát. Franciaország az első európai állam, ahol egy ilyen általános tilalmat fogadtak el. Hasonló törvény készül Belgiumban is.

Franciaországban hivatalos becslés szerint mintegy 1900 nő hord ilyen viseletet.

MTI

A hét képe: Népszavazás a bevándorlók szavazati jogáról Svájcban

Londonban a WC használatát tanítják a bevándorlóknak

Ez a felirat fogadja a londoni Mark és Spencer gyár munkásait a WC-ben. Miért? A dolgozók kb. 70%-a indiai, 20%-a fekete és csak a maradék 10% fehér európai, így vélhetően a gyár vezetősége jobbnak látta, ha biztosra mennek minden téren. A fényképet egy ott dolgozó magyar készítette. Éljen a multikulti!

Bevándorlók az EU-ban

2009. január elsején 31,9 millió külföldi élt az EU 27 tagállamában, akik közül 11,9 millió valamelyik tagország állampolgára volt, a többi pedig EU-n kívüli országból érkezett. Az Unió teljes lakosságának 6,4 százaléka számít külföldinek az otthonát jelentő országban.

Az Eurostat adatai szerint az összesen mintegy 7,2 milliónyi harmadik országból származó lakos több, mint fele Afrikából települt át (4,9 millió), őket követik az ázsiaiak (4 millió) majd az amerikaiak (3,3 millió fő).

Hol él a legtöbb külföldi?

2009-ben a legnagyobb létszámban Németországban éltek külföldiek - összesen mintegy 7,2 millió ember - , a második legkedveltebb célország Spanyolország, ahol 5,7 millió külföldi élt tavaly, Nagy-Britanniában 4 millió, Olaszországban 3,9 millió, Franciaországban pedig 3,7 millió nem francia állampolgár élt 2009-ben. Ez azt jelenti, hogy az összes külföldi több, mint háromnegyede ezeket az országokat választotta új otthonának.

Százalékban kifejezve a legtöbb külföldi Luxemburgban élt (a teljes lakosság 44 százaléka), második helyen Lettország végzett (18%), Cipruson és Észtországban a helyi lakosság 16 százalékát teszik ki a külföldiek, de Spanyolországban, Írországban és Ausztriában is 10 százalék feletti az arányuk. Ezzel szemben Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában az egy százalékot sem éri el a külföldiek aránya.

Kik a vándorlók?

A szülőhazájukat elhagyók, és az EU valamely tagállamában letelepedők legnagyobb csoportját a románok alkotják (2 millió fő), őket követik a lengyelek (1,5 millió), az olaszok (1,3 millió) és a portugálok (1 millió). Az EU-n kívülről érkezők közül a legtöbben Törökországból jönnek (2,4 millió), de marokkói és albán állampolgár is több, mint 1 millió él az EU tagállamaiban.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon 2009-ben összesen 186 ezer külföldi állampolgár élt, ami a teljes lakosság kevesebb, mint 2 százalékát jelenti. Közülük mindössze 76 ezer ember érkezett EU-n kívüli országból.

Pénzcentrum

Németországi körkép: Új párt, integrációs program

Új jobboldali párt alakul

Két társával együtt még az idei év vége előtt új "jobboldali" pártot fog alapítani az a politikus, akit a héten zárt ki soraiból a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini képviselőházi frakciója.
René Stadtkewitz ezt pénteki sajtóértekezletén jelentette be, amelyre a sajtó hatalmas érdeklődése mellett került sor. Elhatározását egyrészt a "muzulmánokat sértő" kijelentéseivel vihart kavaró Thilo Sarrazin elleni hajtóvadászattal indokolta.

A pártalapítás másik oka az, hogy - mint fejtegette - a hivatalos politika egyre inkább kiskorúként kezeli a népet, egyre jobban korlátozva az emberek szabadságát. A Sarrazin-ügy, illetve a bankár nézetei által kiváltott reagálás szerinte fatális jelzés arra vonatkozóan, hogyan néz ki a demokrácia és a szabadság ma Németországban.

Az új párt neve Die Freiheit (A Szabadság) lesz, alapállása pedig polgári-liberális. Mint Stadtkewitz hangsúlyozta, pártjába nem léphetnek be sem szélsőjobb-, sem szélsőbaloldali emberek. Tárt karokkal várja viszont mindazokat a demokratákat, akik a német alkotmány talaján állva akarnak politizálni, és elegük van abból, hogy nem mondhatnak nyíltan, szankcióktól sem tartva véleményt az ország nyilvánvaló problémáiról.

Újságírói kérdésre válaszolva a pártalapító tagadta, hogy A Szabadság voltaképpen a holland Geert Wilders mozgalmának, a Szabadság Pártjának (PdV) lenne a "németországi részlege". Mindazonáltal hozzátette: minden bizonnyal lesznek olyan témák és dolgok, amelyben pártja egyetért Wilders lépéseivel vagy megoldási javaslataival. Lesznek azonban olyan dolgok is, amelyekben A Szabadság esetleg a CDU vagy az SPD javaslataival fog egyetérteni.

Az új párt megoldásokra fog törekedni, elsődleges témának tartva az iszlamizmust és a muzulmán bevándorlók jelentős részének elégtelen beilleszkedését a német társadalomba.

Stadtkewitz két segítője Mark Doll, a CDU biztonságpolitikai szakértője, aki pénteken délelőtt jelentette be kilépését a kereszténydemokrata unióból, és a Kalóz Párt országos vezetőségének egykori tagja, Aron König. Utóbbi az interneten folytatott választási hadjáratok során szerzett tapasztalataival kíván hozzájárulni az új párt sikeréhez.

Az alapítók terve szerint az új párt rajthoz állna az egy év múlva esedékes berlini tartományi választásokon, a minimális cél az 5 százalékos szavazatküszöb elérése.

Kuruc.info

Intergációs program a bevándorlók beilleszkedéséért

Az országban élő bevándorlók társadalmi beilleszkedésének hatékonyabb előmozdítása érdekében integrációs programot határozott el szerdai ülésén a német kormány.

A program súlypontja a szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok lépéseinek jobb összehangolása - közölte a kormányülés utáni sajtóértekezletén Thomas de Maiziere belügyminiszter. Mint hangsúlyozta, az integrációról tárgyszerűen, valós adatok idézésével és tisztességes módon kell vitát folytatni. Ez burkolt célzás volt egy országos vitát kavaró könyvre, amely augusztus végén került a boltokba.

A 430 oldalas mű szerzője, Thilo Sarrazin nem kevesebbet állít, mint hogy a muzulmán (török, arab, afgán, bosnyák) bevándorlók kulturális és vallási hátterük miatt alkalmatlanok a beilleszkedésre. Emellett népes családjaik révén jóval több pénzbe kerülnek a német államnak, mint amennyi hasznot hajtanak gazdasági tevékenységükkel. A hivatalos politika elítélte a Bundesbank elnökségi tagjának nézeteit, ám azok túlnyomórészt helyeslésre találnak a német lakosság körében.

A beilleszkedés sikere szempontjából a szövetségi belügyminiszter kiemelten fontosnak nevezte a német nyelv elsajátítását. Mint elmondta, a bevándorlók közül 1,1 millióan ma sem tudnak rendesen németül.

Az integrációs program előirányozza több "migrációs hátterű" tanár és tanárnő kiképzését és alkalmazását német iskolákban. Ilyen oktatók jelenléte már az iskolán belül tudatosítaná a sokszínűséget, hozzájárulva azoknak a lehetőségeknek a felismeréséhez, amelyek ebben a sokszínűségben rejlenek. Jelenleg a továbbtanuló külföldi fiataloknak csupán 6 százaléka jelentkezik egyetemek, főiskolák tanárképző szakára, míg a németek között 12 százalék ez az arány.

A német földön élő, beilleszkedni nem hajlandó külföldiek arányát a belügyminiszter 10-15 százalékra becsülte, ami szerinte "nemzetközi összehasonlításban nem is olyan rossz". Köln város integrációs tanácsának elnöke, Tayfun Keltek túlzottnak tartja a fenti számarányt. Mint a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva elmondta, a bevándorlóknak legföljebb 5 százaléka okoz problémát. Németországban körülbelül 7,4 millió külföldi él, ezen belül mintegy 3,5 millió a törökök száma.

MTI

Letiltották az FPÖ minaretkilövős játékát

„Kedves Látogató! Ellenfeleink politikai nyomásgyakorlása miatt ezt a játékot az osztrák igazságszolgáltatás betiltotta.” – ez a szöveg olvasható péntek délután óta a Mecset baba internetes társasjáték kezdőlapján. A grazi államügyészség csütörtökön nyomozást kezdett a stájer FPÖ ellen, amely a kampányra készítette a minaret ellenes játékot. A vádhatóság a médiatörvény alapján csütörtökön a honlap lefoglalására és a működés beszüntetésére tett javaslatot.

Ennek a javaslatnak a bíróság láthatóan gyorsan helyt adott – nyilatkozta Hans-Jörg Bacher az államügyészség szóvivője pénteken. A nyomozás elindítója a Zöldek és az Ausztriai Iszlám Vallási Közösség volt uszítás és vallási tanok becsmérlése miatt. A játék célja volt, hogy lehetőleg minél több minaretet, mecsetet és müezzint, ami megjelenik a képernyőn kellett stop táblákkal levadászni. A hamis tudósítások, valamint az FPÖ ellen folytatott hajtóvadászat arra ösztönözte az igazságszolgáltatást, hogy cenzúrázzák a játékot – mondta Gerhard Kurzmann a stájer FPÖ vezetője.

MNO

Arab-magyar barátság napja volt ma Vonával Ajkán

Az új politikai erő rendezésében Arab-Magyar Barátság Napja került ma megrendezésre Ajkán.

A kezdeményezéssel személy szerint egyetértek, fontos lenne, hogy további, a hagyományt, kultúrát tisztelő néppel építse a magyarság baráti kapcsolatát. Remélem kellemesen töltötték el a napjukat a kilátogatók.

Hoppá! Zürichben kisebbségbe kerültek a német gyerekek

Zürich lakossága állandóan változik. 1990 és 2008 18 000-ről 13 500-ra csökkent a német anyanyelvű gyermekek száma, miközben az idegen anyanyelvűeké 8400-ról 13 600-ra emelkedett.


Muammer Kurtulmus török szociális munkás 1996 óta él Zürichben. Szerinte a gyermekek kiinduló szociális helyzete dönt iskolai sikereikről. Gyakran a bevándorlók szülőhazájukban a hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – nyilatkozta Kurtulmus. A tanács egyúttal azt is megállapította, hogy külföldi gyerekek között is hatalmas különbségek mutatkoznak az iskolai sikereket illetően. A legjobban a tamil gyerekek szerepeltek, ők képezik az ötödik legnagyobb zürichi idegen nyelvű népcsoportot. A leggyengébbek a portugál és az albán gyerekek az iskolában.


Tages-Anzeiger nyomán MNO

Svédország bekeményít?

A liberális fellegvárnak számító Financial Times európai kiadása Svédország új irányt vett bevándorláspolitikájáról közöl szörnyülködést. Az új irány pedig a következő: vissza a feladónak.

A szegény, ártatlan bevándorlók áldatlan sorsát az iraki Rijád sorsán keresztül ismerteti a liberális média, amely cikkéből megtudhatjuk, hogy szegénynek végig kellet néznie az iraki barbár valóságot, testvérével való kegyetlenkedést (ami nem mellesleg hat éve történt), most szembesülnie kell azzal, hogy el kell hagynia az arabok számára Kánáánnak számító északi országot, mivel menedékkérelmét elutasították.

-Megölték a bátyámat, és engem is megöltek volna – panaszkodott a jámbor menekült. -Igen, tudom. De ez még nem jelenti, hogy Önt is megölték volna. Valós fenyegetést kell bebizonyítania – tájékoztatta a szép új világ követelményéről a bevándorlási tisztviselő.

Rijád, aki egy amerikai támaszponton dolgozott bátyjával, azért választotta Svédországot, mert azt hallotta, hogy jól bánnak a menekültekkel. Erre alapot is ad az, hogy már többtízezer arabot fogadtak be az elmúlt évtizedekben, bár hogy integrálták-e is őket, az vita tárgya lehet, mindenesetre az alul lévő kapcsolódó linkek segíthetik kedves olvasóinkat a kérdés helyes eldöntésében.

Mára azonban a helyzet megváltozni látszik. Az erősen csökkenő számok szerint már nem divat a multikulti Svédországban. 2007-ben még 18 559 menedékkérelem érkezett a svéd hatóságokhoz, amelynek kétharmadát el is fogadták. 2009-ben azonban már csak 2 297, azonban ennek kevesebb, mint negyede kapott csak menedékjogot.

Lehet a javuló iraki biztonsági helyzettel is indokolni a helyzetet. Valószínűbb azonban a svéd bíróság olyan precedensjellegű ítélete, amely szerint a menekülteknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban veszélyben voltak.Tobias Billström svéd bevándorlási miniszter ugyan tagadja a politikai indítékot, azt azonban elismeri, hogy már vége azoknak az időknek, amikor „elég volt megjelenni, és annyit mondani: Irakból jöttem”.

Sok svéd azonban, akik nehezményezték a viszonylag homogén társadalmuk színeváltozását, üdvözli a döntést. Mára az északi ország lakóinak tizede külföldön született. Az jövevények legnagyobb része iraki. Mindennapi rettegésünk sem marad el, ugyanis, mint a lap megjegyzi: az események kapcsolatban állhatnak szeptemberben Svédországban esedékes parlamenti választásokkal, ahol a svéd radikálisok megszerezhetik első parlamenti székeiket.

Södertälje, egy 8 000 lelkes kis település – amúgy balos – polgármestere szerint is fenntarthatatlan a végtelen segélyezésre épülő rendszer. "Södertälje nem tud befogadni mindenkit" – mentegette magát. Az EU-ba érkező iraki menekültek 60%-a Svédországba érkezett az ominózus bírósági írélet előtt, míg más EU-országok nem fogadtak annyi arabot.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága megfeddte az országot, mivel a kérelmek visszautasítása rossz jel az érzékeny menekülteknek, amivel teljesen egyet lehet érteni. Ideje, hogy más ország (pl. Izrael) is befogadjon pár százezer arab menekültet.

Financial Times

Most az osztrák FPÖ játékán nagy a felháborodás

Nyomozást indított az osztrák ügyészség uszítás és vallásgyalázás gyanújával egy választási kampányban használt jópofa internetes játékkal kapcsolatban.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) stájerországi szervezetének honlapján egy olyan játék jelent meg a tartományi választási kampányban, amelyben mecsetek, minaretek és müezzinek "kilövésével" kell pontokat szerezni.

A játék miatt a többi négy parlamenti párt és az Ausztriai Iszlám Közösség (IGGiÖ) is tiltakozott.

Kuruc.info

Berlusconi védelmébe vette Kadafit

Silvio Berlusoni olasz kormányfő védelmébe vette a bírálatokkal szemben a római látogatáson tartózkodó Moamer el-Kadhafit, aki vasárnap Európa iszlám hitre való áttérését szorgalmazta, hétfőn pedig eurómilliárdokat követelt az Európai Uniótól az illegális bevándorlás megfékezésére.

"Aki Kadhafit bírálja, az leragadt a múltban. Amikor két nép barátságban találkozik egymással, az mindkettőjük számára hasznos. Olaszország e megállapodásnak hála tudta megoldani az Afrikából Európába irányuló illegális bevándorlás problémáját" - hangoztatta Berlusconi az olasz média keddi beszámolói szerint.

Az olasz-líbiai barátsági megállapodás aláírásának második évfordulóján hétfő este tartott fényűző ünnepség margóján Berlusconi és Kadhafi az olasz cégek által Líbiában építendő 1700 kilométeres autópályáról tárgyalt, valamint az Eni olasz olajipari óriás 23 milliárd eurós líbiai beruházási terveiről.

Az eseményen Kadhafi a maga részéről arra bíztatta a líbiai befektetőket, hogy vigyék a pénzüket Olaszországba. Kiállt továbbá amellett, hogy Olaszország kapjon állandó tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s az amerikai haditengerészeti erőket a Földközi-tenger elhagyására szólította fel, hogy az "a béke tengerévé" válhasson.

A líbiai forradalom vezetője emellett dicsérte olasz vendéglátóját, amiért elég bátor volt ahhoz, hogy lezárja a két ország között a gyarmati időkből fennmaradt ellenségeskedést, és új oldalt nyisson a két ország viszonyában.

A líbiai államfő az ANSA olasz hírügynökség beszámolója szerint egy hétfő esti rendezvényen hangoztatta: Európa érdeke, hogy eleget tegyen az illegális bevándorlás megfékezése fejében "benyújtott" ötmilliárd eurós követelésének. "Máskülönben Európa már holnap egy második Afrikává válhat," hiszen milliók állnak készen arra, hogy Európába települjenek.

Az iszlám európai terjesztésére vonatkozó, még vasárnap elhangzott felhívása még kedden is hullámokat vert olasz katolikus körökben.

"Kadhafi szavai a pápasággal és a többségében katolikus hitű Olaszországgal szembeni tiszteletlenségéről tanúskodnak " - bírálta őt Robert Sarah, a Népek Evangelizálása Kongregáció, a katolikus hit terjesztésére létrehozott vatikáni főhatóság titkára.

"Az európai kontinens egészének iszlám hitre való áttéréséről beszélni teljesen értelmetlen, mivel (itt, Európában) az emberek maguk, a legjobb lelkiismeretük szerint döntenek arról, hogy keresztények vagy muzulmánok legyenek, avagy más vallást kövessenek" - hangoztatta a La Repubblica című olasz lapnak nyilatkozó Robert Sarah érsek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Kadhafi provokatív javaslatai nem keltenek benne túlzottan nagy aggodalmat, mivel szerinte inkább "a relativizmus, a hit iránti figyelem hiánya, a vallás gyengesége és a szentség iránti közömbösség" az, ami "az igazi veszélyt jelenti Európa számára," és "termékeny talajt biztosít ahhoz, hogy az iszlám a jövőben esetleg egész Európában elterjedhessen".

A németek 72%-a szerint túl sok a külföldi

A Der Tagesspiegel című berlini napilap A németek többsége azon a véleményen van, hogy túl sok a külföldi címmel ismertet egy figyelemre méltó közvélemény-kutatást. A németek 72 százaléka egyetért azzal a megfogalmazással, hogy Németországban túl sok külföldi él, és számukat a következő esztendőkben csökkenteni kell.

Ez derült ki a Berlin-brandenburgi Társadalomtudományi Kutatóközpont reprezentatív tanulmányából. A németek 73 százaléka úgy véli, hogy a külföldieknek jobban kellene illeszkedniük a helyi viszonyokhoz.

Ezenfelül a 2090 válaszadó 83 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldiek jelenlétükkel számos már most is meglévő szociális problémát még jobban kiéleznek.

Elsősorban munkanélküliek képviselik ezt az álláspontot. A fiatalabb emberek hozzáállása általában kedvezőbb. A tanulmány szerint a megkérdezettek alig hatoda értett egyet azzal, hogy a „külföldiek gazdagítják életünket”, 53 százalékuk hiszi ezt legalább részben, 78 százalékuk gondolja úgy, hogy hozzájárulnak Németország jólétéhez. Azzal a felvetéssel, hogy a szövetségi köztársaságnak a világ jelentős részén megmutatkozó nyomor miatt több külföldit kellene befogadnia, 22 százalék ért egyet.

(A Szociális jelentés 2010 számára a társadalomtudományi kutatóközpont 18 évesnél idősebb kelet- és nyugatnémeteket kérdezett meg.)

MNO