Kedves látogatóink!
Blogunk új helyre, a http://bevandorlo.wordpress.com oldalra költözött, mely a http://bevandorlo.tk címről is elérhető.
Remélem átláthatóbb lett az új oldal és hamarabb meg tudják majd találni rajta amit keresnek.
Írják ide hozzászólásukban ötleteiket, javaslataikat és véleményüket az új oldallal kapcsolatban!
2010. november 21., vasárnap
2010. november 16., kedd
Tojással dobálták meg az imádkozó muszlimokat Athénban
Kedden több tucat szélsőjobboldali tüntető gyűlt össze, hogy kigúnyolják és tojással dobálják meg az iszlám áldozati ünnep, az íd al-Adha alkalmából összegyűlt, imádkozó muzulmán bevándorlókat.
Miven Athénban nincs hivatalos mecset, az ünneplő muzulmánok a város egyik központi terén gyűltek össze. Bár a területet a hatóságok előzőleg kordonnal körbekerítették, a szélsőjobboldali aktivistákat ez sem tartotta vissza teljesen. Az imádkozókat gyalázó, és a muszlimok által tisztátalan állatnak tartott disznókat ábrázoló röpcédulákat szóró helyieket az sem zavarta, hogy a helyszínre a rohamrendőrség is kivonult. Néhányan görög zászlókat lengettük ablakukból, hogy ezzel jelezzék, itt ők vannak otthon.
Bombahír
2010. november 14., vasárnap
Videó: Bevándorló szong
“Szabad a pálya, bárki bejöhet, fekete, sárga, mindegy hol született…” – énekli a vidám neomagyar a “Magyar vagyok? Nem annak születtem” című országos médiakampány videoklipjében.
Muszlimok Európája
Már ma is 55 millió muszlim él az EU területén, és egy-két évtized múlva néhány európai országban a lakosság felét fogják kitenni az Allah-hitű bevándorlók. Tavaly már a magyar határ tőszomszédságában, Szabadkán is mecsetet avattak.
A brüsszeli NATO-központtól a belvárosba haladó busz ablakából kitekintve az ember alig hiszi el, hogy Európa fővárosában jár. Török éttermek, kávézók, büfék, üzletek sorjáznak egymás után. A flamand, vallon feliratok szinte eltűnnek, helyüket török nyelvű táblák foglalják el. A férfiak a kávéházakban beszélgetnek, cigarettáznak, akárcsak otthon - pontosabban a török negyed lakói nagy részének már Belgium az otthona, mivel ott született.
A számok sokkolóak. Az 500 milliós Európai Unióban a muszlim bevándorlók és leszármazottaik száma - az illegálisan itt tartózkodókkal együtt - eléri az 55 milliót. A muszlimok a bevándorlók 90-95 százalékát teszik ki. Erre mondta Moammer Kadhafi líbiai elnök: az iszlám győzni fog Európában, de kardok, fegyverek és hódítás nélkül. Ha így folytatódik - márpedig a tendenciák erre utalnak -, Európa néhány évtized múlva iszlám földrésszé válhat.
De hogyan került ez a nagyszámú iszlám közösség Európába, amikor a második világháború után még mutatóba sem igen lehetett egy háztömbnyi muszlimot találni? A magyarázat mögött az a tény rejlik, hogy a gyarmati rendszer felbomlása az ötvenes évek végén egybeesett a nyugat-európai gazdasági fellendüléssel. A termelés bővülését azonban akadályozta a munkaerőhiány. Ezért az egykori anyaországok megengedték, hogy a francia, angol, belga, holland iskolákat végzett, a gyarmati közigazgatásban jártas személyek Európában telepedjenek le. Németország ebből a szempontból kivétel, mert nem voltak gyarmatai; ezért a hatvanas években szerződéseket kötött Törökországgal az idegen munkaerő betelepítésére.
A befogadó államok úgy vélték: ha az idegenekkel együtt tudtak élni a gyarmatokon, akkor minden simán fog menni a volt anyaországban is. Ez alapján nyert teret a liberális bevándorlási politika, mely részben még ma is tartja magát. És a sokadik hullámban érkezők közül számosan már nemhogy nem beszéltek semmilyen európai nyelvet, de sokszor még anyanyelvükön sem tudtak írni, olvasni. A legnagyobb hibának így az integráció feltételezése bizonyult. A muszlim vallás ugyanis ellenáll mindenfajta külső "behatolásnak"; az iszlám hit nemcsak vallási kötődést jelent, hanem világnézetet, életformát is. Így az esetek többségében náluk a társadalom legkisebb egysége a nagycsalád, ahol részben azért kell sok gyerek, mert ez a gazdasági lét alapja, és a felnövekvő nemzedék feladata lesz, hogy később eltartsák szüleiket, nagyszüleiket.
Így aztán míg az európai lakosság száma csökken, a bevándorlóké meredeken növekszik. Egy országban a lakosság számának szinten tartásához 2,11 százalékos születési arányra lenne szükség. Ezzel szemben az EU-ban a születési arány 1,38 százalékos. Az európai születési lista élén Franciaország áll 1,9 százalékos aránnyal, a végén Spanyolország szerepel 1,1 százalékkal. De a franciák még így is bajban vannak, mert a muszlim lakosság születési aránya 8,1 százalékos, aminek következtében a húsz évnél fiatalabbak 30 százaléka ma már muszlim. A nagyobb városokban, mint Nizza, Marseille vagy Párizs, ez az arány eléri a 45 százalékot is. Húsz év múlva minden ötödik franciaországi lakos iszlám hitű lesz, a borúlátók pedig attól tartanak, hogy negyven év múlva Franciaország iszlám köztársasággá válik.
Az elmúlt 30 évben Angliában a muszlim lakosság száma 82 ezerről 2,5 millióra nőtt, és már ezer mecset található az országban. A 16 milliós Hollandiában az újszülöttek 50 százaléka muszlim, és 15 év múlva a lakosság fele iszlám hitű lesz. A tízmilliós Belgium polgárainak 25 százaléka az iszlámhoz kötődik, és az újszülöttek 50 százaléka szintén muszlim. Az előrejelzések szerint 2025-re az újszülöttek aránya itt 1:3 lesz az Allah-hitűek javára.
A bevándorlók sokszor nem akarnak integrálódni, az európaiak meg a kulturális, vallási és életviteli különbségek miatt nem fogadják be őket. Az újonnan jöttek sok esetben nem is ismerik el az adott ország jogrendjét, hanem iszlám törvényeik szerint élnek, külön negyedekben. A rossz szociális körülmények, a másodrendűség érzése pedig frusztrálttá teszik a muszlim közösségeket, ami gyakran erőszakba csap át. A német Der Spiegel tudósítása szerint például egy berlini diák egy hétig csak rendőri kísérettel mehetett iskolába. A fegyveres védelemre azért volt szükség, mert a fiú összetűzésbe keveredett egy arab származású iskolatársával, aki azt kiáltotta neki: "Helyet, itt csak arabok lehetnek!" A támadó később értesítette az arab "Steinmetz-bandát", mely hazafelé rajtaütött a német fiún, és összeverte. A műveiben a muszlimokat negatív színben feltüntető Theo Van Gogh holland filmrendező 2004-es meggyilkolása pedig azt bizonyítja, hogy az ellentétek a legszélsőségesebb formákat is ölthetik.
Már a mostani gazdasági válság előtt tervek születtek a bevándorlóktól való megszabadulásra; Hollandiában például jelentős összeget ajánlottak fel annak, aki hazatér. De alig egy-két tucat ember élt a lehetőséggel. Kérdés persze, hogy milyen alapon és hová lehetne kiutasítani a bevándorlókat, különösen azokat, akik már Európában születtek. Valószínűleg sehová. Európa rádöbbent, hogy mivel a muszlim lakosság lélekszámának növekedése megállíthatatlan, meg kell tanulni együtt élni az iszlámmal. Ezért tavaly januárban, Brüsszelben aláírták az Európai Unió és 400 európai iszlám szervezet kapcsolatát rendezni hivatott muszlim chartát. A charta célja, hogy felszámolja az iszlám és a nyugati világ közti akadályt jelentő előítéleteket. A dokumentum első része az iszlámot mutatja be, nemet mondva a terrorizmusra és a dzsihád, a "szent háború" erőszakos értelmezésére, valamint elismeri a férfiak és nők egyenlőségét. A charta kéri a muszlimok mint európai vallási közösség elismerését. Történelmi lépésről van szó, mert ez az első alkalom, hogy az Európában élő muszlimok közös értelmezést adtak az iszlámról. A dokumentum másik fő állítása az állam semlegességének elfogadása; eszerint részrehajlás nélkül kell kezelni minden vallást, és lehetővé kell tenni értékeinek kifejezését. Az üzenet egyértelmű: mindkét fél tudomásul veszi, hogy Európában keresztényeknek és muszlimoknak egymás mellett kell élniük, elfogadva egymás értékrendjét.
Az iszlám pedig feltartóztathatatlanul terjed Európában. Olyannyira, hogy tavaly augusztusban mecsetet avattak a magyar-szerb határ másik oldalán, Szabadkán, ott ugyanis már annyi a muszlim bevándorló, hogy az imahely megépítése elkerülhetetlen volt.
Heti Válasz
Kapcsolódó: A Föld lakosságának közel egynegyede muzulmán!
A brüsszeli NATO-központtól a belvárosba haladó busz ablakából kitekintve az ember alig hiszi el, hogy Európa fővárosában jár. Török éttermek, kávézók, büfék, üzletek sorjáznak egymás után. A flamand, vallon feliratok szinte eltűnnek, helyüket török nyelvű táblák foglalják el. A férfiak a kávéházakban beszélgetnek, cigarettáznak, akárcsak otthon - pontosabban a török negyed lakói nagy részének már Belgium az otthona, mivel ott született.
A számok sokkolóak. Az 500 milliós Európai Unióban a muszlim bevándorlók és leszármazottaik száma - az illegálisan itt tartózkodókkal együtt - eléri az 55 milliót. A muszlimok a bevándorlók 90-95 százalékát teszik ki. Erre mondta Moammer Kadhafi líbiai elnök: az iszlám győzni fog Európában, de kardok, fegyverek és hódítás nélkül. Ha így folytatódik - márpedig a tendenciák erre utalnak -, Európa néhány évtized múlva iszlám földrésszé válhat.
De hogyan került ez a nagyszámú iszlám közösség Európába, amikor a második világháború után még mutatóba sem igen lehetett egy háztömbnyi muszlimot találni? A magyarázat mögött az a tény rejlik, hogy a gyarmati rendszer felbomlása az ötvenes évek végén egybeesett a nyugat-európai gazdasági fellendüléssel. A termelés bővülését azonban akadályozta a munkaerőhiány. Ezért az egykori anyaországok megengedték, hogy a francia, angol, belga, holland iskolákat végzett, a gyarmati közigazgatásban jártas személyek Európában telepedjenek le. Németország ebből a szempontból kivétel, mert nem voltak gyarmatai; ezért a hatvanas években szerződéseket kötött Törökországgal az idegen munkaerő betelepítésére.
 |
| 2011 novemberére tervezik átadni Marseilles-ben a 7000-es befogadóképességű mecsetet, mely Franciaország legnagyobbika lesz |
A befogadó államok úgy vélték: ha az idegenekkel együtt tudtak élni a gyarmatokon, akkor minden simán fog menni a volt anyaországban is. Ez alapján nyert teret a liberális bevándorlási politika, mely részben még ma is tartja magát. És a sokadik hullámban érkezők közül számosan már nemhogy nem beszéltek semmilyen európai nyelvet, de sokszor még anyanyelvükön sem tudtak írni, olvasni. A legnagyobb hibának így az integráció feltételezése bizonyult. A muszlim vallás ugyanis ellenáll mindenfajta külső "behatolásnak"; az iszlám hit nemcsak vallási kötődést jelent, hanem világnézetet, életformát is. Így az esetek többségében náluk a társadalom legkisebb egysége a nagycsalád, ahol részben azért kell sok gyerek, mert ez a gazdasági lét alapja, és a felnövekvő nemzedék feladata lesz, hogy később eltartsák szüleiket, nagyszüleiket.
Így aztán míg az európai lakosság száma csökken, a bevándorlóké meredeken növekszik. Egy országban a lakosság számának szinten tartásához 2,11 százalékos születési arányra lenne szükség. Ezzel szemben az EU-ban a születési arány 1,38 százalékos. Az európai születési lista élén Franciaország áll 1,9 százalékos aránnyal, a végén Spanyolország szerepel 1,1 százalékkal. De a franciák még így is bajban vannak, mert a muszlim lakosság születési aránya 8,1 százalékos, aminek következtében a húsz évnél fiatalabbak 30 százaléka ma már muszlim. A nagyobb városokban, mint Nizza, Marseille vagy Párizs, ez az arány eléri a 45 százalékot is. Húsz év múlva minden ötödik franciaországi lakos iszlám hitű lesz, a borúlátók pedig attól tartanak, hogy negyven év múlva Franciaország iszlám köztársasággá válik.
Az elmúlt 30 évben Angliában a muszlim lakosság száma 82 ezerről 2,5 millióra nőtt, és már ezer mecset található az országban. A 16 milliós Hollandiában az újszülöttek 50 százaléka muszlim, és 15 év múlva a lakosság fele iszlám hitű lesz. A tízmilliós Belgium polgárainak 25 százaléka az iszlámhoz kötődik, és az újszülöttek 50 százaléka szintén muszlim. Az előrejelzések szerint 2025-re az újszülöttek aránya itt 1:3 lesz az Allah-hitűek javára.
A bevándorlók sokszor nem akarnak integrálódni, az európaiak meg a kulturális, vallási és életviteli különbségek miatt nem fogadják be őket. Az újonnan jöttek sok esetben nem is ismerik el az adott ország jogrendjét, hanem iszlám törvényeik szerint élnek, külön negyedekben. A rossz szociális körülmények, a másodrendűség érzése pedig frusztrálttá teszik a muszlim közösségeket, ami gyakran erőszakba csap át. A német Der Spiegel tudósítása szerint például egy berlini diák egy hétig csak rendőri kísérettel mehetett iskolába. A fegyveres védelemre azért volt szükség, mert a fiú összetűzésbe keveredett egy arab származású iskolatársával, aki azt kiáltotta neki: "Helyet, itt csak arabok lehetnek!" A támadó később értesítette az arab "Steinmetz-bandát", mely hazafelé rajtaütött a német fiún, és összeverte. A műveiben a muszlimokat negatív színben feltüntető Theo Van Gogh holland filmrendező 2004-es meggyilkolása pedig azt bizonyítja, hogy az ellentétek a legszélsőségesebb formákat is ölthetik.
Már a mostani gazdasági válság előtt tervek születtek a bevándorlóktól való megszabadulásra; Hollandiában például jelentős összeget ajánlottak fel annak, aki hazatér. De alig egy-két tucat ember élt a lehetőséggel. Kérdés persze, hogy milyen alapon és hová lehetne kiutasítani a bevándorlókat, különösen azokat, akik már Európában születtek. Valószínűleg sehová. Európa rádöbbent, hogy mivel a muszlim lakosság lélekszámának növekedése megállíthatatlan, meg kell tanulni együtt élni az iszlámmal. Ezért tavaly januárban, Brüsszelben aláírták az Európai Unió és 400 európai iszlám szervezet kapcsolatát rendezni hivatott muszlim chartát. A charta célja, hogy felszámolja az iszlám és a nyugati világ közti akadályt jelentő előítéleteket. A dokumentum első része az iszlámot mutatja be, nemet mondva a terrorizmusra és a dzsihád, a "szent háború" erőszakos értelmezésére, valamint elismeri a férfiak és nők egyenlőségét. A charta kéri a muszlimok mint európai vallási közösség elismerését. Történelmi lépésről van szó, mert ez az első alkalom, hogy az Európában élő muszlimok közös értelmezést adtak az iszlámról. A dokumentum másik fő állítása az állam semlegességének elfogadása; eszerint részrehajlás nélkül kell kezelni minden vallást, és lehetővé kell tenni értékeinek kifejezését. Az üzenet egyértelmű: mindkét fél tudomásul veszi, hogy Európában keresztényeknek és muszlimoknak egymás mellett kell élniük, elfogadva egymás értékrendjét.
Az iszlám pedig feltartóztathatatlanul terjed Európában. Olyannyira, hogy tavaly augusztusban mecsetet avattak a magyar-szerb határ másik oldalán, Szabadkán, ott ugyanis már annyi a muszlim bevándorló, hogy az imahely megépítése elkerülhetetlen volt.
Heti Válasz
Kapcsolódó: A Föld lakosságának közel egynegyede muzulmán!
Békés iszlám: keresztény templomokat robbantgatnak Irakban
Több ezren tüntettek szombaton Brüsszelben az iraki keresztények elleni, egyre nagyobb méreteket öltő erőszakhullám miatt.
A több európai országból érkezett tiltakozók megmozdulásának fő szervezője a szír keresztények európai uniója volt. A szír keresztények kétezer év óta élnek a Közel-Keleten, és számuk ma mintegy 100 ezret tesz ki a különböző arab országokban, köztük Irakban, Szíriában, Egyiptomban, valamint Törökországban, az elmúlt évszázadok keresztényüldözései dacára.
 |
| Felrobbantott keresztények azonosítása |
A tüntetésre azt követően került sor, hogy az iraki keresztény közösség ellen erőszakos támadások sorát hajtották végre az elmúlt hetekben.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet előbb egy bagdadi katolikus templom ellen követett el több mint hatvan halálos áldozatot követelő támadást, a hét közepén pedig ismeretlen tettesek keresztény tulajdonban lévő házak és üzletek ellen intéztek támadásokat, hat ember halálát okozva.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet előbb egy bagdadi katolikus templom ellen követett el több mint hatvan halálos áldozatot követelő támadást, a hét közepén pedig ismeretlen tettesek keresztény tulajdonban lévő házak és üzletek ellen intéztek támadásokat, hat ember halálát okozva.
Az iraki keresztény közösség - amely 10 évvel ezelőtt másfél milliót tett ki - ma már csak mintegy 400 ezer főt számlál a szomszédos országokba, valamint Európába, Észak-Amerikába és Ausztráliába irányuló tömeges kivándorlás miatt.
 |
| Felrobbantott iraki keresztény templomok |
Az iraki keresztényeket ért támadásokat a napokban elítélte XVI. Benedek pápa, és megdöbbenésének adott hangot az ENSZ Biztonsági Tanácsa is.
Iraki vagy más keleti vallási vezetők elítélő szavairól a hírügynökségek ezidáig nem tudtak tudósítani.
Emlékeztetnénk rá, hogy mohamedán vezetők sokszor hangoztatott álláspontja szerint vallásuk a „béke vallása” és „nem folytatnak vallásháborút” a kereszténységgel szemben.
Iraki vagy más keleti vallási vezetők elítélő szavairól a hírügynökségek ezidáig nem tudtak tudósítani.
Emlékeztetnénk rá, hogy mohamedán vezetők sokszor hangoztatott álláspontja szerint vallásuk a „béke vallása” és „nem folytatnak vallásháborút” a kereszténységgel szemben.
Szent Korona Rádió
2010. november 11., csütörtök
Építődaru tetejére költözött öt bevándorló Olaszországban
Egy építődaru tetején él 12 napja öt bevándorló az észak-olaszországi Bresciában, és követeli jogai elismerését; van köztük egyiptomi, marokkói, szenegáli és pakisztáni.
"Nem mászunk le addig, amíg számunkra kedvező választ nem kapunk. Nem félünk senkitől" - mondja egyikük egy videofelvételen, amely az ügyüket támogató Onda D,Urto rádióadó honlapján megtekinthető.
Tavaly több ezer bevándorló kényszerült elhagyni Olaszországot a gazdasági válság és amiatt, hogy Silvio Berlusconi jobbközép kormánya megszigorította a tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit a külföldiek számára, különösen abban az esetben, ha elvesztik munkájukat.
Az ország leggazdagabb régiójában, Lombardiában található Bresciában a legnagyobb a bevándorlók aránya, 12,9 százalék a Caritas katolikus szervezet szerint.
Több ezer ember tüntet már napok óta a városban az öt bevándorló támogatására, pedig Bresciában nagy a népszerűsége az Északi Liga pártnak, Berlusconi szövetségesének. A tüntetők a rendőrséggel is többször összecsaptak.
"Ezeket az embereket becsapta az állam, amely megváltoztatta a törvényeket, és becsapta a munkaadójuk, mert azt ígérte nekik, hogy segít tartózkodási engedélyt szerezni, de nem tette" - jelentette ki Felice Lometti, a bevándorlók jogait védő Diritti per Tutti (Jogokat mindenkinek) nevű szervezet szóvivője.
Az öt ember követeli, hogy rájuk is vonatkozzon a kormánynak az az akciója, amelyben legalizálják a külföldi munkavállalókat. Az akció azonban csak a háztartási alkalmazottakra vonatkozik. Mintegy 4000 bevándorló van hasonló helyzetben Bresciában, mint a darun élő öt, egész Olaszországban pedig 300 ezer - mondta a szóvivő.
Stop.hu
"Nem mászunk le addig, amíg számunkra kedvező választ nem kapunk. Nem félünk senkitől" - mondja egyikük egy videofelvételen, amely az ügyüket támogató Onda D,Urto rádióadó honlapján megtekinthető.
Tavaly több ezer bevándorló kényszerült elhagyni Olaszországot a gazdasági válság és amiatt, hogy Silvio Berlusconi jobbközép kormánya megszigorította a tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit a külföldiek számára, különösen abban az esetben, ha elvesztik munkájukat.
Az ország leggazdagabb régiójában, Lombardiában található Bresciában a legnagyobb a bevándorlók aránya, 12,9 százalék a Caritas katolikus szervezet szerint.
Több ezer ember tüntet már napok óta a városban az öt bevándorló támogatására, pedig Bresciában nagy a népszerűsége az Északi Liga pártnak, Berlusconi szövetségesének. A tüntetők a rendőrséggel is többször összecsaptak.
"Ezeket az embereket becsapta az állam, amely megváltoztatta a törvényeket, és becsapta a munkaadójuk, mert azt ígérte nekik, hogy segít tartózkodási engedélyt szerezni, de nem tette" - jelentette ki Felice Lometti, a bevándorlók jogait védő Diritti per Tutti (Jogokat mindenkinek) nevű szervezet szóvivője.
Az öt ember követeli, hogy rájuk is vonatkozzon a kormánynak az az akciója, amelyben legalizálják a külföldi munkavállalókat. Az akció azonban csak a háztartási alkalmazottakra vonatkozik. Mintegy 4000 bevándorló van hasonló helyzetben Bresciában, mint a darun élő öt, egész Olaszországban pedig 300 ezer - mondta a szóvivő.
Stop.hu
Nem hátrál a bécsi török nagykövet
Nem vonta vissza nagy felzúdulást kiváltó állításait a bécsi török nagykövet, ugyanakkor kijelentette, hogy senkit sem akart megbántani az osztrák integrációs politika bírálatával.
Kadri Ecvet Tezcan a Die Presse című újságnak csütörtökön leszögezte, hogy kitart Ausztriáról szóló kijelentései mellett. Hangsúlyozta, hogy magánvéleményének adott hangot és hozzátette, hogy nem állt szándékában bárkit is megsérteni.
Mint mondta, az előző nap, a Die Pressében megjelent interjúban hangoztatott kijelentéseivel az volt a célja, hogy új lendületet adjon az ausztriai integrációs vitának.
A nagykövet az interjúban élesen bírálta az osztrák integrációs politikát és fogadó országának belügyminiszterét. A diplomatát ezután még aznap bekérették az osztrák külügyminisztériumba és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter telefonon tiltakozott török kollégájánál az eset miatt.
Törökország elhatárolódott a nagykövet kijelentéseitől. Arról egyelőre nem nyilatkozott Ahmet Davutoglu külügyminiszter, hogy lesznek-e következményei az esetnek a diplomatára nézve. Az osztrák külügyminiszter a maga részéről kijelentette, hogy nem fogja nem kívánatos személynek minősíteni, s hogy a nyilatkozatnak nem lesz hatása az államközi viszonyokra.
A török nagykövet a Die Pressének nyilatkozva közvetlenül felelőssé tette az országot az integrációs problémák miatt. Úgy vélekedett, hogy a bevándorlókkal szembeni osztrák politika a gettósodást segíti elő, s hogy az osztrákok "csak akkor érdeklődnek a külföldi kultúrák iránt, ha nyaralnak". Többek között azt hangoztatta, hogy ha az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára lenne, nem maradna Ausztriában. "Sok ország van a világon, ahol örömmel fogadják a külföldieket" - mondta. Bírálta, hogy Ausztriában a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik az integrációs politika. Maria Fekter belügyminiszterről, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusáról azt mondta, hogy "be kellene fejeznie a beavatkozást az integrációs politikába" és hogy "nem a megfelelő pártban van", mert miniszteri tevékenysége nem felel meg a liberális és nyitott beállítottságnak.
Kadri Ecvet Tezcan a Die Presse című újságnak csütörtökön leszögezte, hogy kitart Ausztriáról szóló kijelentései mellett. Hangsúlyozta, hogy magánvéleményének adott hangot és hozzátette, hogy nem állt szándékában bárkit is megsérteni.
Mint mondta, az előző nap, a Die Pressében megjelent interjúban hangoztatott kijelentéseivel az volt a célja, hogy új lendületet adjon az ausztriai integrációs vitának.
A nagykövet az interjúban élesen bírálta az osztrák integrációs politikát és fogadó országának belügyminiszterét. A diplomatát ezután még aznap bekérették az osztrák külügyminisztériumba és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter telefonon tiltakozott török kollégájánál az eset miatt.
Törökország elhatárolódott a nagykövet kijelentéseitől. Arról egyelőre nem nyilatkozott Ahmet Davutoglu külügyminiszter, hogy lesznek-e következményei az esetnek a diplomatára nézve. Az osztrák külügyminiszter a maga részéről kijelentette, hogy nem fogja nem kívánatos személynek minősíteni, s hogy a nyilatkozatnak nem lesz hatása az államközi viszonyokra.
A török nagykövet a Die Pressének nyilatkozva közvetlenül felelőssé tette az országot az integrációs problémák miatt. Úgy vélekedett, hogy a bevándorlókkal szembeni osztrák politika a gettósodást segíti elő, s hogy az osztrákok "csak akkor érdeklődnek a külföldi kultúrák iránt, ha nyaralnak". Többek között azt hangoztatta, hogy ha az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára lenne, nem maradna Ausztriában. "Sok ország van a világon, ahol örömmel fogadják a külföldieket" - mondta. Bírálta, hogy Ausztriában a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik az integrációs politika. Maria Fekter belügyminiszterről, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusáról azt mondta, hogy "be kellene fejeznie a beavatkozást az integrációs politikába" és hogy "nem a megfelelő pártban van", mert miniszteri tevékenysége nem felel meg a liberális és nyitott beállítottságnak.
Stop.hu
2010. november 7., vasárnap
Multikulti Svájcban: hinduk akartak Koránt és Bibliát égetni
Berner Zeitung
Mivel a Biblia és a Korán a „gonosz irományai”, ezért három hindu azt tervezte, hogy pénteken este a berni Bundesplatzon – a svájci parlament alsó- és felsőházának épülete előtt – mindkét könyvet elégeti. A berni kanton rendőrsége csütörtökön letartóztatta a férfiakat. A három személyből kettő svájci állampolgár, egy pedig Wallis kantonban lakó indiai – nyilatkozta a rendőrség a lap kérdésére. Az első kihallgatásukon a letartóztatottak elismerték, hogy azt tervezték, elégetnek egy Bibliát és egy Koránt. A Bundesplatzot azért választották ki, hogy akciójukkal minél nagyobb feltűnést keltsenek. A rendőrség tájékoztatása szerint a hindukat egyrészt a bűncselekményre vagy erőszakos cselekményre történő nyilvános felszólítás, valamint a vallás- és kultuszszabadság megzavarása miatt vették őrizetbe.
MNO
Humor: Közvélemény-kutatások, arab étkezési szokások
Németországban a bevándorlási kérdés kapcsán kérdezték az utca embereit
Ön szerint túl sok külföldi él itt? – tették fel a kérdést a derék németeknek, és a többi német állampolgárnak. Az eredmény alig meglepő:
24%-uk szerint igen
11%-uk szerint nem
65%-uk szerint pedig: „Götünü sik tir lan! (Nyald ki a seggem!)” (Kuruc.info)
Franciaországban a hagyományos muszlim női viseletről faggatták a lakosságot
Ön betiltaná a burka viselését?
24% igen
2% nem
1% Mi az a burka?
73% أعد من فضلك (El tudná mondani mégegyszer?)
Az arabok nem ismernek lehetetlent az étkezés terén sem
Francia nyugdíjas támadt rá egy arab nőre
A francia bíróság egy hónap felfüggesztett börtönre ítélt csütörtökön egy nyugdíjas tanárnőt, aki rátámadt egy arab nőre, mert az arcát eltakaró muzulmán ruha volt rajta.
A volt tanár egy üzletben támadt rá a 26 éves nőre, aki az Egyesült Arab Emírségekből jött. Először megpróbálta róla lerángatni az egész testét és arcát eltakaró niqabot, aztán megütötte, megkarmolta, egyik kezét pedig megharapta.
"Tudtam, hogy egy nap nem bírom tovább, mert nagyon dühített ez a ruhaviselet" - mondta a vádlott.
A francia törvényhozás októberben hagyta jóvá azt a jogszabályt, amely betiltja az egész testet, így az arcot is eltakaró muzulmán női ruha, a niqab és a burka nyilvános viselését Franciaországban, ahol becslések szerint hatmillió muzulmán él.
Kuruc.info
2010. november 1., hétfő
Fekete polgármestert választottak Szlovéniában
„Nem vagyok Obama, Peter Bossman vagyok, Piran polgármestere” – nyilatkozta az RTV Slovenijanak a frissen megválasztott ghánai származású politikus azok után, hogy az elmúlt napokban a nyugati sajtó rendkívüli figyelmét élvezhette, ahol gyakran az amerikai elnökkel állították munkásságát párhuzamba.
Peter Bossmant a szlovén önkormányzati választások második fordulójában választották meg a tengerparti város élére. A férfi a szavazatok 51,39 százalékát szerezte meg, így meglepetésre a korábbi városvezetőt, Tomaz Gantart a második helyre szorította.
A színesbőrű politikus a hetvenes években érkezett Jugoszláviába azért, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Miután megszerezte diplomáját az országban maradt és megházasodott, horvát származású évfolyamtársát vette el. A jelenleg 54 éves férfi amellett, hogy a kormányzó szociáldemokraták (Socialni demokrati – SD) színeiben aktív, megválasztásáig magánpraxist is folytatott.
Saját kampányával kapcsolatban Bossman rendkívül elégedetten nyilatkozott. Túl azon, hogy sikerült győznie a Piran polgármesteri címéért folyó versenyben a politikus kiemelte:Szlovénia példát mutatott a demokratikus értékrendből, hiszen egyetlen alkalommal sem támadták őt bőrszíne miatt. Személyes kritikák szlovén nyelvtudása miatt érték, ezért Bossman gyakran említi a különböző interjúkban, hogy jelenleg is magánórákat vesz, hogy tökéletesítse a délszláv nyelv ismeretét. Kampányígéretei közt szerepelt többek között repülőtér és golfkomplexum létesítése, valamint elektromos autók használatának bevezetése a kisvárosban. Első lépéseit a legnagyobb szlovén lapnak, a Delonak adott nyilatkozata szerint is a közlekedési rendszer átszervezésével kezdi. „Boldog vagyok és büszke” – nyilatkozta megválasztása után Peter Bossman, aki nemcsak Szlovéniában, hanem egész Kelet-Európában az első színesbőrű polgármester.
Barikád
2010. október 31., vasárnap
Videó: Bevándorlók veszik át a bizonyítványukat a 8. kerületben
Szép dolog, hogy lelkesen tanulnak, de azért mégiscsak azt mondom: mindenki találja meg ott a számítását ahova született!
Illegális bevándorlók árasztják el Görögországot
Valósággal özönlenek az illegális bevándorlók Görögországba: vasárnapra virradó éjszaka, azaz két nappal azt megelőzően, hogy Athén kérésére az Európai Unió (EU) határügynöksége, a Frontex megkezdi gyorsan bevethető csoportjainak telepítését az országban, csak a Görögország északi részén lévő Oresztiada város közelében több tucatnyian lépték át a határt.
Az EU-ba tartó lebukott illegális bevándorlók 90 százaléka Görögországon keresztül jut uniós területre, s a Frontex statisztikái szerint csak az idei első félévben 45 ezren lépték át így a határt. Miután a tengeri útvonalat, a török szárazföld és a görög szigetek közötti szakaszt ma már jobban ellenőrzik, az illegális bevándorlók legnagyobb része a szárazföldi utat, azaz az északi határszakasz átlépését választja. Egy itteni polgármester szerint minden éjszaka 100-300 ember jut át a határon, akik azután általában megvárják, hogy a rendőrség rájuk találjon, s elvigye őket a menekültközpontokba.
Az amúgy is súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország azt állítja, hogy létesítményei már nem győzik a menekültáradatot. Az athéni vezetés hétfőn felkérte az Európai Uniót, hogy vezényeljen gyorsbevetésű egységeket a görög-török határra, elősegítve ezáltal az illegális bevándorlók példátlan mértékű áradatának feltartóztatását. A külső határellenőrzést segítő varsói székhelyű EU-ügynökség, a Frontex közölte: keddtől megkezdi a mintegy 175 szakértő telepítését Oresztiadába. A gyorsan bevethető csoport tagjai az EU-tagállamokból érkeznek, a teljes alakulat telepítése két hónapig is eltarthat.
MTI
2010. október 27., szerda
Voksoljon szavazásunkon!
Új szavazást hoztam létre, melyen jobboldalt minden látogató szavazhat. A megadott országok valamennyiében a muszlimok aránya már jelenleg is 4% felett van.
Bevándorló
Ajánló: Váltsunk vallást a népességfogyás megállítása miatt!? Frászt!
Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Szent Korona Rádió cikkét:
Váltsunk vallást a népességfogyás megállítása miatt!? Frászt!
Hogyan állunk most? A legfrissebb demográfiai adatokról itt olvashat.
Bevándorló
XVI. Benedek: A bevándorlóknak kötelességük beilleszkedni
"A bevándorlóknak kötelességük beilleszkedni az európai társadalomba XVI. Benedek pápa szerint. A katolikus egyházfő úgy fogalmazott: minden országnak jogában áll törvényeket hozni a bevándorlók integrációja érdekében.
XVI. Benedek korábban Nicolas Sarkozy francia elnökkel is találkozott, miután a franciák több száz romatelep felszámolásáról és a bevándorlók kitoloncolásáról döntöttek. Tavaly az olasz kormány is hasonló lépéseket tett.
HírTV
XVI. Benedek korábban Nicolas Sarkozy francia elnökkel is találkozott, miután a franciák több száz romatelep felszámolásáról és a bevándorlók kitoloncolásáról döntöttek. Tavaly az olasz kormány is hasonló lépéseket tett.
HírTV
Dánia bekeményít: felszámolják a bevándorlók 29 gettóját
Öt minisztérium készítette elő a harminckét javaslatot, amelyektől azt remélik, hogy az ország területén elszórt huszonkilenc gettót fokozatosan megszüntethetik, és lakóikat be tudják illeszteni a társadalomba.
Egyebek között több mint ezer lakást lerombolnának a külvilágtól elzárt enklávékban, megerősítenék a rendőri jelenlétet a gettókban, hogy megteremtsék a biztonságot. A hároméves kort elérő gyermekeknek a kormány kötelezővé tenné, hogy bölcsődébe vagy óvodába járjanak, ha nem beszélik jól a dán nyelvet.
Az önkormányzatok ezentúl nem ajánlhatnának lakást a gettókban az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból érkezett menekülteknek és bevándorlóknak, a tartós munkanélkülieknek és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyeknek sem. Oly módon kellene megoldaniuk a lakhatást, hogy megkönnyítsék az érintetteknek a társadalmi integrációt.
"Elfogadhatatlan, hogy Dániában vannak olyan övezetek, ahol a társadalommal való elsődleges kapcsolatot az a nap jelenti, amikor megkapják a közjóléti intézményektől érkezett havi csekket" - jelentette ki Inger Stojberg foglalkoztatási és esélyegyenlőségi miniszter.
Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök október elején, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján hirdette meg ezt a politikát. Kijelentette, hogy le kell rombolni a gettókat, mert nincs értelme a látszat fenntartására költeni a pénzt.
"Rendkívüli problémával állunk szemben, amely rendkívüli megoldásokat követel... Vannak olyan övezetek, ahol a lakók nagy része munkanélküli, ahol sok a bűnöző, ahol nagy számban élnek külföldi származású dánok" - mutatott rá Rasmussen, hangsúlyozva, hogy a kormány nem tűri tovább "ezt a párhuzamos társadalmat, ahol a tűzoltók nem tudnak rendőri védelem nélkül dolgozni, ahol az iskolákat és óvodákat megrongálják".
NépSzava
Egyebek között több mint ezer lakást lerombolnának a külvilágtól elzárt enklávékban, megerősítenék a rendőri jelenlétet a gettókban, hogy megteremtsék a biztonságot. A hároméves kort elérő gyermekeknek a kormány kötelezővé tenné, hogy bölcsődébe vagy óvodába járjanak, ha nem beszélik jól a dán nyelvet.
Az önkormányzatok ezentúl nem ajánlhatnának lakást a gettókban az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból érkezett menekülteknek és bevándorlóknak, a tartós munkanélkülieknek és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyeknek sem. Oly módon kellene megoldaniuk a lakhatást, hogy megkönnyítsék az érintetteknek a társadalmi integrációt.
"Elfogadhatatlan, hogy Dániában vannak olyan övezetek, ahol a társadalommal való elsődleges kapcsolatot az a nap jelenti, amikor megkapják a közjóléti intézményektől érkezett havi csekket" - jelentette ki Inger Stojberg foglalkoztatási és esélyegyenlőségi miniszter.
Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök október elején, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján hirdette meg ezt a politikát. Kijelentette, hogy le kell rombolni a gettókat, mert nincs értelme a látszat fenntartására költeni a pénzt.
"Rendkívüli problémával állunk szemben, amely rendkívüli megoldásokat követel... Vannak olyan övezetek, ahol a lakók nagy része munkanélküli, ahol sok a bűnöző, ahol nagy számban élnek külföldi származású dánok" - mutatott rá Rasmussen, hangsúlyozva, hogy a kormány nem tűri tovább "ezt a párhuzamos társadalmat, ahol a tűzoltók nem tudnak rendőri védelem nélkül dolgozni, ahol az iskolákat és óvodákat megrongálják".
NépSzava
Manchesterben a muszlimok kénye miatt nem lehet szalonnát sütni
Le kellett állítania egy szellőző ventilátort egy manchesteri büfésnek, mert sült szalonnájának illata sértett néhány arra járó muzulmánt.
A szalonnát sütögető büfés maga is muszlim vallású, több törzsvendége szintén, de egyiküket sem zavarta soha a szalonna illata. Jó darabig a szomszédját sem, az ő muszlim barátai viszont, mint mondták, "fizikailag betegnek" érezték magukat a sülő szalonnáktól – írja a Daily Telegraph című brit lap.
Közölték barátjukkal, hogy nem hajlandók látogatni őt a szag miatt. Erre viszont már a szomszéd is elkezdte fizikailag betegnek érezni magát a sült szalonna illatától. Panasszal élt a manchesteri hatóságnál, mely elrendelte a ventilátoros szellőző kiiktatását.
MTI
2010. október 24., vasárnap
Ismét zavarognak a bevándorlók Franciaországban
Hatalmas sztrájkba kezdtek egész Franciaországban, hogy így tiltakozzanak a bevezetésre kerülő nyugdíj-reform ellen. De kik is alkotják a tüntetők zömét?
Közcégek dolgozói alkották a sztrájkhoz csatlakozókat, majd a későbbiekben az olajfinomítók munkásai és kamionosok is támogatták a kezdeményezést, amely jelentős közlekedési problémák forrása lett.
Több vonat és repülőgép sem indult el tervezett útjára, az autópályák forgalmát kamionok lassítják és mindeközben gázolaj hiány is fellépett.
A francia kormány kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárt 60 évről, 62-re emelje. A gazdasági intézkedésről naphosszat lehetne vitázni, ám vessünk inkább egy pillantást azokra a diákokra, akik néhány napja döntöttek úgy, hogy utcára vonulnak.
Bár sem külföldi, sem belföldi médiumok nem ejtenek szót róla, a fényképeken és a videókon egyértelműen látszik, hogy a bevándorló fiatalokból álló csoportok napok óta vandál cselekmények hadát követik el, boltokat és járókelőket fosztogatnak, kirakatokat törnek be, autókat égetnek fel.
Szent Korona Rádió
2010. október 20., szerda
2010. október 16., szombat
Merkel: Megbukott a multikulti
Teljességgel megbukott" a multikulturális Németország modellje, amely szerint különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett - jelentette ki szombaton Angela Merkel kancellár, állást foglalva a bevándorlás kapcsán fellángolt németországi vitában.
Németország a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit - hangsúlyozta a kancellár abban a beszédben, amelyet konzervatív pártjának (CDU) és bajorországi szövetségesének (CSU) fiataljai előtt tartott a Berlin melletti Potsdamban.
"A multikulti hitvallása - hogy immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk - ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott" - hangoztatta a kereszténydemokrata kancellár a CDU és a CSU ifjúsági szervezetének kongresszusán.
A bevándorlásról kezdett társadalmi vita élesen megosztja Németországot, amióta Thilo Sarrazin, az időközben posztjáról lemondott Bundesbank-vezető egy augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muzulmán, vagyis arab és török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjaik révén húzott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon.
Vezető politikusok elítélték Sarazzin téziseit, de Horst Seehofer bajor miniszterelnök múlt vasárnap szintén arról beszélt, hogy "az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak" a beilleszkedés terén. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy "nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra".
Egy, a héten publikált közvélemény-kutatás közben a német társadalom nézeteinek erős jobbratolódásáról számolt be.
Bár Potsdami beszédében Merkel megerősítette, hogy Németország továbbra is nyitott a világ felé, mintegy Seehofer szavait visszhangozva azt is kijelentette: "Nincs szükségünk egy olyan bevándorlásra, amely ránehezedik a szociális rendszerünkre."
MTI
Figyelem! Nem veszélyes webhely a Bevándorló!
Kedves olvasóink!
Ugyan veszélyes webhelynek észleli a Google a blogot, de ezt ő maga cáfolja a kért jelentésben.
Valószínűleg csak egy véletlenszerűen hivatkozott másik weboldal volt korábban kártékony, mellyel összefüggésben rögtön letiltódott a mi blogunk is, de tekintve, hogy az intézkedés felesleges (nem csak mi, de a másik webhely is ártalmatlan), így semmi veszélyt nem hordoz magában blogunk olvasása a számítógépére nézve.
Tehát olvassák továbbra is bátran blogunkat!
Bevándorló - Tisztán, magunkkal.
Ugyan veszélyes webhelynek észleli a Google a blogot, de ezt ő maga cáfolja a kért jelentésben.
Valószínűleg csak egy véletlenszerűen hivatkozott másik weboldal volt korábban kártékony, mellyel összefüggésben rögtön letiltódott a mi blogunk is, de tekintve, hogy az intézkedés felesleges (nem csak mi, de a másik webhely is ártalmatlan), így semmi veszélyt nem hordoz magában blogunk olvasása a számítógépére nézve.
Tehát olvassák továbbra is bátran blogunkat!
Bevándorló - Tisztán, magunkkal.
A bevándorlás igazi arca - Franciaország
Most sem a mellébeszélésé lesz a főszerep. Képek, számok, videók. A többit döntse el a kedves olvasó!
Franciaország?
A hivatalos statisztika szerint,a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók arány azonban, egyre nő, megbecsülni nehéz a számukat. Többségük afrikai és ázsiai bevándorló, elsősorban arab és fekete. Főleg a volt gyarmatokról érkeznek, leginkább Algériából, Marokkóból, Tunéziából.
A lakosság több, mint 10%-a muszlim. Mivel Franciaországban tilos etnikai statisztikákat végezni, ezért csak kevés adat áll rendelkezésünkre, de azért megpróbáljuk szemléltetni a dolgot.
Jean-Paul Gourévitch már 7 millióra teszi a muszlimok számát 2007-ben.
Az afrikai eredetű bevándorlók is szép szaporulatot tudhatnak magukénak, melyet az alábbi kép szemléltet.
Nézzük mi a helyzet a nagyobb városokban!
Párizs
A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (például: bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.
Valamennyi kerületében a muszlimok aránya meghaladja a 30%-ot.
Marseilles
A római katolikusok száma (kb. 600 000 fő) kevesebb, mint háromszorosa a muszlimokénak(több, mint 200 000).
Végezetül következzék egy (angol nyelvű) videó arról, hogyan foglalják el az utcákat a muszlimok.
Úgy látszik nem elég nekik a Franciaország szerte fellelhető 2125 mecset (2008-as adat), inkább úgy döntenek, hogy akár az ott élők nyugalmát is semmibe véve, de imádkozásba kezdenek tömegesen az utcákon.
Ezek után logikusan merülhet fel a kérdés: valóban ezt akarják a franciák?
Bevándorló
Kapcsolódó: A bevándorlás igazi arca - Egyesült Királyság
Franciaország?
A hivatalos statisztika szerint,a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók arány azonban, egyre nő, megbecsülni nehéz a számukat. Többségük afrikai és ázsiai bevándorló, elsősorban arab és fekete. Főleg a volt gyarmatokról érkeznek, leginkább Algériából, Marokkóból, Tunéziából.
A lakosság több, mint 10%-a muszlim. Mivel Franciaországban tilos etnikai statisztikákat végezni, ezért csak kevés adat áll rendelkezésünkre, de azért megpróbáljuk szemléltetni a dolgot.
 |
| Muszlimok aránya 1985-ben és 2006-ban |
Egy 2000-ben készült kimutatás a muszlimok származásáról:
| Algéria | 1,550,000 | |
| Morokkó | 1,000,000 | |
| Tunézia | 350,000 | |
| Törökország | 315,000 | |
| Szaharától délre lévő területek | 250,000 | |
| Közel-Kelet | 100,000 | |
| Ázsiaiak | 100,000 | (főként Pakisztánból és Bangladeshből) |
| "Megtértek" | 40,000 | |
| Illegális ill. havatalosításra váró bevándorlók | 350,000 | |
| Egyéb | 100,000 | |
| Összesen | 4,155,000 |
Jean-Paul Gourévitch már 7 millióra teszi a muszlimok számát 2007-ben.
Az afrikai eredetű bevándorlók is szép szaporulatot tudhatnak magukénak, melyet az alábbi kép szemléltet.
 |
| Fekete újszülöttek az egyes régiókban |
Párizs
A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (például: bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.
Valamennyi kerületében a muszlimok aránya meghaladja a 30%-ot.
Marseilles
A római katolikusok száma (kb. 600 000 fő) kevesebb, mint háromszorosa a muszlimokénak(több, mint 200 000).
Végezetül következzék egy (angol nyelvű) videó arról, hogyan foglalják el az utcákat a muszlimok.
Úgy látszik nem elég nekik a Franciaország szerte fellelhető 2125 mecset (2008-as adat), inkább úgy döntenek, hogy akár az ott élők nyugalmát is semmibe véve, de imádkozásba kezdenek tömegesen az utcákon.
Ezek után logikusan merülhet fel a kérdés: valóban ezt akarják a franciák?
Bevándorló
Kapcsolódó: A bevándorlás igazi arca - Egyesült Királyság
Bevándorlók és a német foci
Németországban már évek óta megszokott dolog külföldi születésű, idegen hangzású nevet viselő játékosok szereplése a labdarúgó-válogatottban. A lengyel felmenőkkel rendelkező Miroslav Klose, a spanyol apától született Mario Gomez éppúgy hozzátartozik a nemzeti tizenegyhez, mint korábban a nigériai Patrick Owomoyela és a ghánai Gerald Asamoah, vagy a jelenlegi együtteshez a brazil Cacau, a tunéziai Sami Khedira és a török Mesut Özil.
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva éppen a sportot, azon belül is a labdarúgást nevezte a társadalmi integráció egyik legfontosabb katalizátorának. Mint Theo Zwanziger kifejtette: a közös edzések, a csapat jó szereplése érdekében végzett együttes munka, a siker állampolgárságtól, nemzetiségtől, vallástól, bőrszíntől függetlenül egybekovácsolja a játékosokat. A gyerekek, serdülők előtt ott lebeg a fent említett élsportolók példája: ha megteszitek a szükséges erőfeszítéseket, ha keményen dolgoztok, akkor nektek is van esélyetek arra, hogy eljussatok oda, ahová Owomoyela, Khedira és Özil eljutott – hangoztatta a DFB elnöke.
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva éppen a sportot, azon belül is a labdarúgást nevezte a társadalmi integráció egyik legfontosabb katalizátorának. Mint Theo Zwanziger kifejtette: a közös edzések, a csapat jó szereplése érdekében végzett együttes munka, a siker állampolgárságtól, nemzetiségtől, vallástól, bőrszíntől függetlenül egybekovácsolja a játékosokat. A gyerekek, serdülők előtt ott lebeg a fent említett élsportolók példája: ha megteszitek a szükséges erőfeszítéseket, ha keményen dolgoztok, akkor nektek is van esélyetek arra, hogy eljussatok oda, ahová Owomoyela, Khedira és Özil eljutott – hangoztatta a DFB elnöke.
A németországi bevándorlók – köztük a színes bőrűek – beilleszkedésének, befogadásának csalhatatlan jele, hogy noha a Bundesliga első osztályának minden csapatában játszanak fekete labdarúgók, a stadionokban ismeretlen jelenség a „huhogás”, az őserdei hangok imitálása, ha éppen egy afrikai vagy dél-amerikai születésű játékos kap labdát a pályán. Az alsóbb osztályokban viszont nem ritkák a rasszista megnyilvánulások – és a jelek szerint a DFB nemigen tud velük mit kezdeni. Az elnök által említett intézkedések – a DFB honlapján és a kluboknál tartott előadásokon sulykolt felhívások a más bőrszínű, más vallású emberek tiszteletéről, elfogadásáról, valamint a DFB évente odaítélt integrációs díja – aligha győzik meg a rasszistákat. Ezekből pedig német földön is akad elég.Németországban 26 ezer labdarúgó-egyesület működik mintegy 6.3 millió taggal. A profi klubokba, tehát a Bundesliga első és második osztályában játszó csapatokba bekerülő „migrációs hátterű” (azaz bevándorló családban született) labdarúgók jelentős hányada migránsok által alapított egyesületekben kezdi karrierjét. Ha tehetségesek, akkor előbb-utóbb felfigyelnek rájuk a nagy klubok ügynökei. Így volt ez Özil esetében is, aki kölyökként gelsenkircheni török klubokban kezdett futballozni, majd a harmadosztályú Rot-Weiss Essen, onnan az első osztályú Schalke 04, majd a Werder Bremen következett. Innen szerződött idén nyáron, 21 évesen a világhírű Real Madridhoz.
A Ruhr-vidék mellett a török bevándorló családok másik súlyponti lakóhelye Berlin, annak is három kerülete: Kreuzberg, Neukölln és Wedding. A 3.5 milliós fővárosban mintegy 180 ezer török lakik, vagyis a népesség 4.9 százaléka. Közülük 25 ezren fociznak koruknak megfelelő csapatokban – túlnyomórészt török egyesületekben. Török és német csapatok bajnoki mérkőzésein rendszeresek a becsmérlő bekiabálások a lelátóról. „Egyes ellenfelek pályáján olyan agresszív a légkör, hogy csak rendőri kísérettel merünk odautazni” – mondta egy berlini újságnak Hüseyin Cay, a BSV Hürtürkel ificsapatának edzője. Az is előfordult már nem egyszer, hogy rasszista beszólások miatt verekedés tört ki, s a bíró kénytelen volt idő előtt lefújni a meccset.
A fővárosi labdarúgó-szövetség nem vezet statisztikát a rasszista hátterű zavargásokról, ám azt állítja, hogy a tendencia csökkenő. Ificsapatok edzői ezt másként látják; a szövetség tudomására jutó botrányok csak a jéghegy csúcsát képezik. Tíz rendzavarás közül kilencet nem is jelentenek a központnak. Mehmet Elman, a Hürtürkel 72 éves igazgatója szerint a törökök első nemzedéke még jó barátságban volt a németekkel. A második és a harmadik generáció tagjai viszont túl agresszívak, túl nagy hangsúlyt fektetnek a becsületre, a nemzetiségre.
Berlin egyik legrégebbi alapítású török sportklubja a Türkiyemspor, amely fénykorában harmadosztályú is volt – ma a regionális ligában (IV. osztály) szerénykedik. 2007-ben ez az egyesület kapta a DFB integrációs díját. A több mint három évtizedes múlt dacára a Türkiyemspor ma is idegen testnek számít a német fővárosban: hazai mérkőzéseire jó, ha 200 néző kíváncsi. Az 1980-ban alapított Hürtürkel meccsei ugyan vonzóbbak, ám a klub 400 ifi- és serdülőjátékosa között mindössze hat német akad. Cay évekkel ezelőtt javasolta, hogy a klub változtasson nevet, „legyen benne valami német beütés” – ám a klubvezetés erről hallani sem akart.
Az elzárkózás, a többségi társadalomtól való idegenkedés gátolja a berlini szövetség integrációs megbízottjának munkáját is. A szurkolói rendzavarások kapcsán megelőző és felvilágosító munkát végző Mehmet Matur elmondta: a török egyesületek nagy része nem tesz eleget a szövetség rendezvényeire szóló meghívóknak. Sok ilyen klubban kizárólag törökül beszélnek, ami persze hogy nem vonzó a németek számára. Pedig Törökországban nagy becsben állnak a németek, főleg a futballedzők. Utóbbiak közül sokan tevékenykedtek török kluboknál, illetve a válogatottnál.
Egyikük, Jupp Derwall 1984 szeptemberében lett a Galatasaray edzője, öt hónappal azután, hogy a Mészöly Kálmán irányította magyar válogatott megsemmisítő vereséget (6–0) mért a házigazdákra Isztambulban. Derwall teremtette meg azokat az alapokat, amelyekre építkezve a török labdarúgás látványos fejlődésnek indult. Egy másik német edző, Sepp Piontek kapitánysága alatt 1990-ben tanácsadója lett a török válogatottnak, amely 1996-ban először jutott ki Európa-bajnokságra, majd 2002-ben világbajnoki bronzérmet szerzett.
A három éve elhunyt Derwall németországi temetésén megjelent a török válogatott akkori edzője, a labdarúgó-szövetség elnöke és számos török notabilitás. A berlini török egyesületek viszont nemigen képviseltették magukat.
A Ruhr-vidék mellett a török bevándorló családok másik súlyponti lakóhelye Berlin, annak is három kerülete: Kreuzberg, Neukölln és Wedding. A 3.5 milliós fővárosban mintegy 180 ezer török lakik, vagyis a népesség 4.9 százaléka. Közülük 25 ezren fociznak koruknak megfelelő csapatokban – túlnyomórészt török egyesületekben. Török és német csapatok bajnoki mérkőzésein rendszeresek a becsmérlő bekiabálások a lelátóról. „Egyes ellenfelek pályáján olyan agresszív a légkör, hogy csak rendőri kísérettel merünk odautazni” – mondta egy berlini újságnak Hüseyin Cay, a BSV Hürtürkel ificsapatának edzője. Az is előfordult már nem egyszer, hogy rasszista beszólások miatt verekedés tört ki, s a bíró kénytelen volt idő előtt lefújni a meccset.A fővárosi labdarúgó-szövetség nem vezet statisztikát a rasszista hátterű zavargásokról, ám azt állítja, hogy a tendencia csökkenő. Ificsapatok edzői ezt másként látják; a szövetség tudomására jutó botrányok csak a jéghegy csúcsát képezik. Tíz rendzavarás közül kilencet nem is jelentenek a központnak. Mehmet Elman, a Hürtürkel 72 éves igazgatója szerint a törökök első nemzedéke még jó barátságban volt a németekkel. A második és a harmadik generáció tagjai viszont túl agresszívak, túl nagy hangsúlyt fektetnek a becsületre, a nemzetiségre.
Berlin egyik legrégebbi alapítású török sportklubja a Türkiyemspor, amely fénykorában harmadosztályú is volt – ma a regionális ligában (IV. osztály) szerénykedik. 2007-ben ez az egyesület kapta a DFB integrációs díját. A több mint három évtizedes múlt dacára a Türkiyemspor ma is idegen testnek számít a német fővárosban: hazai mérkőzéseire jó, ha 200 néző kíváncsi. Az 1980-ban alapított Hürtürkel meccsei ugyan vonzóbbak, ám a klub 400 ifi- és serdülőjátékosa között mindössze hat német akad. Cay évekkel ezelőtt javasolta, hogy a klub változtasson nevet, „legyen benne valami német beütés” – ám a klubvezetés erről hallani sem akart.
Az elzárkózás, a többségi társadalomtól való idegenkedés gátolja a berlini szövetség integrációs megbízottjának munkáját is. A szurkolói rendzavarások kapcsán megelőző és felvilágosító munkát végző Mehmet Matur elmondta: a török egyesületek nagy része nem tesz eleget a szövetség rendezvényeire szóló meghívóknak. Sok ilyen klubban kizárólag törökül beszélnek, ami persze hogy nem vonzó a németek számára. Pedig Törökországban nagy becsben állnak a németek, főleg a futballedzők. Utóbbiak közül sokan tevékenykedtek török kluboknál, illetve a válogatottnál.
Egyikük, Jupp Derwall 1984 szeptemberében lett a Galatasaray edzője, öt hónappal azután, hogy a Mészöly Kálmán irányította magyar válogatott megsemmisítő vereséget (6–0) mért a házigazdákra Isztambulban. Derwall teremtette meg azokat az alapokat, amelyekre építkezve a török labdarúgás látványos fejlődésnek indult. Egy másik német edző, Sepp Piontek kapitánysága alatt 1990-ben tanácsadója lett a török válogatottnak, amely 1996-ban először jutott ki Európa-bajnokságra, majd 2002-ben világbajnoki bronzérmet szerzett.
A három éve elhunyt Derwall németországi temetésén megjelent a török válogatott akkori edzője, a labdarúgó-szövetség elnöke és számos török notabilitás. A berlini török egyesületek viszont nemigen képviseltették magukat.
NSO
Hurrá! Három német egyetemen is indítanak iszlámoktatást
A szövetségi kormány határozata értelmében jövőre három németországi egyetemen kezdhetnek iszlámmal foglalkozó tanulmányokat az érdeklődő hallgatók.
Mint Anette Schavan szövetségi oktatásügyi miniszter csütörtökön bejelentette, a Münsterben, Osnabrückben és Tübingenben létrehozandó iszlám teológiai központokban először nyílik lehetőség iszlám vallási elöljárók átfogó képzésére Németországon belül.
A berlini kormány a szövetségi költségvetésből támogatja a három helyszínen megvalósuló képzést. Öt év alatt a három egyetem egyenként négymillió euróhoz jut saját munkatársak fölvételének és vendégprofesszorok fogadásának finanszírozása céljából.
Néhány nappal ezelőtt imámok és muzulmán tisztségviselők továbbképzése kezdődött az osnabrücki egyetemen. A kurzus keretében a Törökországból, Boszniából és néhány arab országból érkezett iszlám előimádkozók és közösséggondozók - 26 férfi és 4 nő - két szemeszteren át ismerkednek a német nyelvvel, Németország történelmével, politikai, jogi és társadalmi berendezkedésével. Emellett pedagógiai és teológiai ismereteket is kapnak. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, a költségeket (300 ezer euró évente) az alsó-szászországi és a szövetségi kormány állja.
Németországban, ahol mintegy négymillió iszlám hívő él, hónapok óta éles belpolitikai vita dúl a muzulmán bevándorlók beilleszkedéséről. Legutóbb a bajor miniszterelnök kavart vihart egy interjúval, amelyben azt állította: a muzulmán bevándorlóknak nyilvánvalóan nehézséget okoz az integráció, ezért hazájának nincs szüksége más kultúrkörökből érkező újabb, például török vagy arab bevándorlókra. Korábban egy Bundesbank-vezető az iszlám vallást és kultúrát okolta azért, hogy az arab és török bevándorlók (ellentétben az Európából és Ázsiából érkezett migránsokkal) nem tudnak beilleszkedni a német társadalomba.
MTI
Németellenességre panaszkodnak a tanárok
A német tanárok szakszervezete és a külföldi gyerekekkel teli iskolák oktatói erősödő németellenességre, sőt, rasszizmusra panaszkodnak, a jelenséget szerintük bizonyos vallási egyesületek tudatosan szítják.
A DeutschlandRadio adásában megszólaltatott tanárok elmondták: Berlin egyes kerületeiben - így Neuköllnben, Kreuzbergben, Weddingben - az iskolákban jelentős többségben vannak bevándorló családok gyerekei. Ezek semmibe veszik a nevelőket, terrorizálják a német (és általában a nem muzulmán) tanulókat. A tanárok intézkedést sürgetnek, ellenkező esetben franciaországi állapotok alakulnak ki - figyelmeztettek.
A német filológiai társaság elnöke javasolta, hogy korlátozzák az egy-egy osztályba járó külföldi gyerekek arányát. Szerinte ezáltal elejét lehetne venni a német tanulók terrorizálásának. Csatlakoztak az elképzeléshez a berlini iskolákat képviselő tanítók is. Mint a műsorban elmondták, a németellenes, sőt, rasszista megnyilvánulások melegágya, hogy egyes kerületekben, illetve az ottani iskolákon belül valóságos muzulmán gettók alakultak ki. Az otthonról hozott „macho felfogást” a török és arab fiúk különösen könnyen érvényesítik, ha létszámfölényben vannak az iskolán, illetve az osztályon belül a nem muzulmán gyerekekkel szemben.
A bevándorló családok gyerekeinek egyenletesebb elosztása mellett szólnak a tanulmányi eredményeket vizsgáló felmérések is. A GEW adatai szerint a statisztikai átlagnál jóval gyengébb a diákok teljesítménye azokban az iskolákban, ahol a migráns gyerekek aránya meghaladja a 40 százalékot. Ilyen iskola pedig számtalan akad Berlinben és más német nagyvárosokban.
Monika Rebitzki, a GEW berlini megbízottja kétségbeejtőnek nevezte a „szociális gyújtópontokban” dolgozó tanítók, tanárok helyzetét. Szerinte enyhítene a gondokon, ha a szenátus, illetve a kerületi önkormányzatok az eddiginél jóval több migrációs hátterű oktatót küldenének az iskolákba.
A Német Tanárok Szövetségének elnöke bírálta, hogy az iskolákban uralkodó lehetetlen állapotokat a politika éveken át a szőnyeg alá söpörte. Eljött a cselekvés ideje: az iskolákban több szociálpedagógusra van szükség, valamint egyértelmű szankciókra (például a családnak juttatott segély csökkentésére), amennyiben a gyerek agresszívan viselkedik az iskolában, illetve rendszeresen lóg onnan.
Kuruc.info
Szigorítottak a bevándorlási törvényen a franciák
A francia nemzetgyűlés kedden elfogadta a bevándorlási törvény szigorításáról szóló tervezetet, amelynek alapján a tíz éven belül honosított franciáktól hatósági személy elleni bűntett esetén megvonható lesz az állampolgárság, valamint a kelet-európai romák hazatoloncolása egyszerűbbé válik.
A nagy vitát kiváltó javaslatot 294 igennel, 239 nem ellenében fogadta el a parlament alsó háza. A szenátus elé novemberben kerül a törvénytervezet. Az elmúlt hét évben Franciaországban ez az ötödik bevándorlási törvény, amelynek elsődleges célja három európai direktíva beiktatása volt a francia jogrendbe. A szigorító passzusok később kerültek a szövegbe.
Az ellenzék azokat az intézkedéseket kifogásolta elsősorban, amelyek egyszerűsítik a külföldiek hazatoloncolásának eljárását, beleértve az uniós állampolgárokét is "ismétlődő lopások, agresszív koldulás vagy pedig illegális területfoglalás" esetén.
Ezek a kelet-európai romák hazaküldésének megkönnyítését célozzák.
Ezek a kelet-európai romák hazaküldésének megkönnyítését célozzák.
MTI
Török miniszter: illeszkedjenek be a németországi honfitársak
A török kormány Európa-ügyi minisztere egy német napilapnak adott nyilatkozatában az eddiginél jobb beilleszkedésre szólította fel Németországban élő honfitársait.
A Bild című országos bulvárlap keddi számában megszólaltatott Egemen Bagis szorgalmazta, hogy a német földön élő törökök tanulják meg a német nyelvet, tartsák tiszteletben a törvényeket, és alkalmazkodjanak a helyi szokásokhoz. "Nem arról van szó, hogy adják fel saját kultúrájukat, hanem arról, hogy érezzék magukat Törökország követeinek" - hangoztatta a török miniszter. Az oktatás és a boldogulás, a társadalmi beilleszkedés közötti szoros összefüggésre rámutatva egyúttal arra ösztönözte honfitársait, hogy gyerekeiket a legjobb iskolákba írassák be, mert ezáltal biztosíthatják számukra a legjobb jövőt.MTI
Francia túszokért cserébe a burkatörvény törlését kérik
A Nigerben elrabolt és Maliban fogva tartott francia állampolgárok elengedéséért a muzulmán nők teljes testét és arcát eltakaró öltözet (burka és nikáb) nyilvános helyeken történő viselését tiltó törvény eltörlését és több mint hétmillió eurót követel Párizstól az al-Kaida észak-afrikai szárnya.
A francia külügyminisztérium hétfőn nem erősítette meg a közlést. „Nem kommentáljuk a sok pletykát, amely a túszejtés óta szárnyra kelt, és amelyek jelentős része abszurd és alaptalan” - közölte al-Arabija arab tévécsatorna értesülésére reagálva Christine Fages külügyi szóvivő.
A hét külföldit - az Areva francia energetikai vállalat alkalmazottait - Niger fővárosától, Niameytől ezer kilométerre északra, Arlit vidékén rabolta el szeptember 16-án egy fegyveres csoport. Az Aqmi öt nappal később magára vállalta a túszejtést, annyit közölve, hogy követeléseiket majd később tudatják Franciaországgal.
Magyar Rádió
2010. október 11., hétfő
Német államfő: az iszlám is része a német társadalomnak
A sorozaton jót nevettek, a törökök integrálásába belebuktak a németek
Nemcsak a zsidó-keresztény kultúra, hanem az iszlám is része a mai német társadalomnak – hökkentette meg a hallgatóságát Christian Wulff német államfő, az egység napja alkalmából tartott beszédében. A kereszténydemokrata politikus ezzel méhkasba nyúlt: azóta is vitatkoznak történészek és szociológusok, hogy szerencsés volt-e így beemelni a német kultúrába a muzulmánokat.
A török közösségről (tagjainak egy része csak az utóbbi években fedezte fel magának az iszlámot) persze nem lehet nem tudomást venni. Ma már közel hárommillióan vannak, ebből 800 ezren német állampolgárok, mások itt születtek, de nem kérelmezték még a német papírokat. A német nagyvárosok színesedő utcaképéhez már hozzátartoznak a fejkendős nők, a méregerős teát iszogató török férfiak. A vita pedig évről évre fellángol arról, mennyire részei ők a német társadalomnak.
A több millió töröknek persze mind megvan az egyéni története. Razye például a távoli Anatóliából érkezett Berlinbe, egyetlen szó német nyelvtudás nélkül, hogy férjhez menjen egy baráti család fiához. A férfi második generációs török volt, de ragaszkodott hozzá, hogy a felesége az anyaországból érkezzen. Két gyermekük viszont már jobban tud németül, mint törökül. Ha megkérdeztem, hova tartoznak, rázták a fejüket: se ide, se oda.
A legtöbben így éreznek. Razye apósa még a hatvanas években érkezett Berlinbe, vendégmunkásként. – Akkor szükség volt ránk – mondja büszkén. Ma már közhely, hogy a német politikusok évtizedekig nem ismerték fel, hogy a vendégmunkások nem fognak hazatérni, segíteni kellene tehát a beilleszkedésüket. Ám a rosszul értelmezett multikulturális eszme nevében inkább hagyták, hogy éljenek saját negyedeikben, a rendőrök sokáig még a családi erőszakhoz sem akartak kivonulni, mondván, ez is a „kulturális különbség része”.
De az immár saját újságot olvasó és tévéadókat néző török közösséggel is nehéz megértetni, hogy az elzárkózás zsákutca, gyerekeiknek és unokáiknak a német oktatási rendszerben és a német munkaerőpiacon kell(ene) helytállniuk. Az eredmény közös kudarc: a török fiatalok harminc százaléka semmilyen képzettséget nem szerez, így esélye sincs munkát (és megélhetést) találni.
Igaz, vannak sikertörténetek is. A német futballválogatott egyik nagy sztárja, Mesut Özil is török származású, miképp a zöldek vezetője, Cem Özdemir vagy Aygül Özkan, az alsó-szászországi tartományi kormány szociális miniszter asszonya. Sőt, néhány évvel ezelőtt a német közszolgálati televízió arra vetemedett, hogy szatírát készítsen egy négygyermekes német-török házaspárról, Török kezdőknek címmel. A sztereotípiákat kipellengérező sorozat viharos sikert aratott.
NOL
Nemcsak a zsidó-keresztény kultúra, hanem az iszlám is része a mai német társadalomnak – hökkentette meg a hallgatóságát Christian Wulff német államfő, az egység napja alkalmából tartott beszédében. A kereszténydemokrata politikus ezzel méhkasba nyúlt: azóta is vitatkoznak történészek és szociológusok, hogy szerencsés volt-e így beemelni a német kultúrába a muzulmánokat.
A török közösségről (tagjainak egy része csak az utóbbi években fedezte fel magának az iszlámot) persze nem lehet nem tudomást venni. Ma már közel hárommillióan vannak, ebből 800 ezren német állampolgárok, mások itt születtek, de nem kérelmezték még a német papírokat. A német nagyvárosok színesedő utcaképéhez már hozzátartoznak a fejkendős nők, a méregerős teát iszogató török férfiak. A vita pedig évről évre fellángol arról, mennyire részei ők a német társadalomnak.
A több millió töröknek persze mind megvan az egyéni története. Razye például a távoli Anatóliából érkezett Berlinbe, egyetlen szó német nyelvtudás nélkül, hogy férjhez menjen egy baráti család fiához. A férfi második generációs török volt, de ragaszkodott hozzá, hogy a felesége az anyaországból érkezzen. Két gyermekük viszont már jobban tud németül, mint törökül. Ha megkérdeztem, hova tartoznak, rázták a fejüket: se ide, se oda.
A legtöbben így éreznek. Razye apósa még a hatvanas években érkezett Berlinbe, vendégmunkásként. – Akkor szükség volt ránk – mondja büszkén. Ma már közhely, hogy a német politikusok évtizedekig nem ismerték fel, hogy a vendégmunkások nem fognak hazatérni, segíteni kellene tehát a beilleszkedésüket. Ám a rosszul értelmezett multikulturális eszme nevében inkább hagyták, hogy éljenek saját negyedeikben, a rendőrök sokáig még a családi erőszakhoz sem akartak kivonulni, mondván, ez is a „kulturális különbség része”.
De az immár saját újságot olvasó és tévéadókat néző török közösséggel is nehéz megértetni, hogy az elzárkózás zsákutca, gyerekeiknek és unokáiknak a német oktatási rendszerben és a német munkaerőpiacon kell(ene) helytállniuk. Az eredmény közös kudarc: a török fiatalok harminc százaléka semmilyen képzettséget nem szerez, így esélye sincs munkát (és megélhetést) találni.
Igaz, vannak sikertörténetek is. A német futballválogatott egyik nagy sztárja, Mesut Özil is török származású, miképp a zöldek vezetője, Cem Özdemir vagy Aygül Özkan, az alsó-szászországi tartományi kormány szociális miniszter asszonya. Sőt, néhány évvel ezelőtt a német közszolgálati televízió arra vetemedett, hogy szatírát készítsen egy négygyermekes német-török házaspárról, Török kezdőknek címmel. A sztereotípiákat kipellengérező sorozat viharos sikert aratott.
NOL
Bajor miniszterelnök: nehezen illeszkednek be a törökök és az arabok
Thilo Sarazzin lemondatott Bundesbank-vezető után a bajok miniszterelnök fejét követelik a német ultraliberálisok, mert a politikus bírálni merészelte az idegen kultúrkörből érkezett bevándorlókat.
A Zöldek elítélő álláspontja után hétfőn újabb bírálatokat váltott ki a bajor miniszterelnök nyilatkozata, amelyben állást foglalt a török és arab bevándorlás leállítása mellett.
Maria Böhmer, a berlini kormány integrációs ombudsmanja sokkolónak nevezte Horst Seehofer szavait. Mint a Bild című bulvárlapnak nyilatkozva kifejtette: nem lehet a más kultúrkörhöz tartozó embereket "kollektív gyanúsításnak kitenni". Ez a módszer ráadásul aláássa a szövetségi kormánynak a bevándorlók integrációját célzó erőfeszítéseit - tette hozzá Böhmer.
A németországi törökök közössége bocsánatkérésre szólította fel Seehofert. Kenan Kolat, a szervezet elnöke a Berliner Zeitungban "elfogadhatatlannak és becsületsértőnek" nevezte a bajor politikus kijelentését. Szerinte ezzel Seehofer egyrészt meg akar bélyegezni bizonyos népcsoportokat, másrészt túl akar tenni Thilo Sarrazinon. (Az időközben posztjáról lemondott Bundesbank-vezető egy augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muzulmán, vagyis arab és török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjaik révén húzott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon.)
Claudia Roth, a Zöldek elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva "hihetetlennek és botrányosnak" minősítette a bajor kormányfő szavait. "A kultúrkörtől függően jó és rossz bevándorlók megkülönböztetésével Seehofer bevitte a Sarrazin-féle rasszizmust az országos politikába" - fogalmazott Roth.
A bajor politikus vasárnap arról beszélt, hogy "az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak" a beilleszkedés terén. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy "nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra".
Támogatást kapott viszont Seehofer saját pártjából, a bajor Keresztényszociális Unióból (CSU). Hans-Peter Friedrich, a párt berlini képviselőcsoportjának elnöke hétfőn síkraszállt azért, hogy a német munkaerőpiac megnyitásakor kapjanak elsőbbséget az európai államokból érkező szakképzett munkavállalók. "Ezek az emberek könnyebben képesek beilleszkedni Németországban, mint az idegen kultúrkörökből érkezők" - állította, hozzátéve, hogy "Seehofernek teljesen igaza van".
MTI
Maria Böhmer, a berlini kormány integrációs ombudsmanja sokkolónak nevezte Horst Seehofer szavait. Mint a Bild című bulvárlapnak nyilatkozva kifejtette: nem lehet a más kultúrkörhöz tartozó embereket "kollektív gyanúsításnak kitenni". Ez a módszer ráadásul aláássa a szövetségi kormánynak a bevándorlók integrációját célzó erőfeszítéseit - tette hozzá Böhmer.
A németországi törökök közössége bocsánatkérésre szólította fel Seehofert. Kenan Kolat, a szervezet elnöke a Berliner Zeitungban "elfogadhatatlannak és becsületsértőnek" nevezte a bajor politikus kijelentését. Szerinte ezzel Seehofer egyrészt meg akar bélyegezni bizonyos népcsoportokat, másrészt túl akar tenni Thilo Sarrazinon. (Az időközben posztjáról lemondott Bundesbank-vezető egy augusztusban megjelent könyvében beilleszkedni képtelen rétegnek nevezte a muzulmán, vagyis arab és török bevándorlókat, azt vetve a szemükre, hogy a népes családjaik révén húzott szociális támogatással voltaképpen élősködnek a német államon.)
Claudia Roth, a Zöldek elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva "hihetetlennek és botrányosnak" minősítette a bajor kormányfő szavait. "A kultúrkörtől függően jó és rossz bevándorlók megkülönböztetésével Seehofer bevitte a Sarrazin-féle rasszizmust az országos politikába" - fogalmazott Roth.
A bajor politikus vasárnap arról beszélt, hogy "az eltérő kultúrkörökből érkező bevándorlóknak, így a törököknek és az araboknak, összességében nehézségeik vannak" a beilleszkedés terén. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy "nincs szükségünk idegen kultúrkörökből érkező újabb bevándorlókra".
Támogatást kapott viszont Seehofer saját pártjából, a bajor Keresztényszociális Unióból (CSU). Hans-Peter Friedrich, a párt berlini képviselőcsoportjának elnöke hétfőn síkraszállt azért, hogy a német munkaerőpiac megnyitásakor kapjanak elsőbbséget az európai államokból érkező szakképzett munkavállalók. "Ezek az emberek könnyebben képesek beilleszkedni Németországban, mint az idegen kultúrkörökből érkezők" - állította, hozzátéve, hogy "Seehofernek teljesen igaza van".
MTI
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)